Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - Szabó Géza: "Az egész vármegyének lettem bolygó része..." (150 éve született Wosinszky Mór)
Szabó Géza • Az egész vármegyének lettem bolygó régésze... 71 nyi Antal főispán felhívta a figyelmet arra, hogy a megye levéltárában napról napra szaporodó régiségek, tudományos és művészeti jelentőségű tárgyak elhelyezése nem megfelelő. Egyben bejelentette, hogy Gyimóthy Sándor ügyvéd felajánlotta a megyének híres régiségeit, a megye tisztifőorvosa pedig füvészeti gyűjteményét. Ezek elhelyezésére a gyűlés jóváhagyta a múzeumépület vásárlását, s egyben kinevezte Tormay Károly főorvost felügyelővé.11 Az önkényuralom éveiben azonban letettek a múzeumalapításról, 1853-ban azonban Forster Károly az addig felajánlott tárgyakat átadta a Nemzeti Múzeumnak. Dr. Novák Sándor paksi orvos az 1874-ben közzétett újabb felhívásra gyűjteménye egy részét felajánlotta a megyének, és a monográfia előkészítését szolgáló, 88 pontból álló kérdőívet küldött ki a birtokosokhoz. Munkája nem vezetett eredményre, halála után gyűjteménye szétforgácsolódott, nagyrészt elveszett. Amikor 1885-ben, már a millenniumra is gondolva ismét fölvetődött a monográfia megírásának kérdése, két embert bízott meg a közgyűlés: a régész Wosinskyt és a történész Kämmerer Ernőt. Wosinskynak azonban hamar rá kellett döbbennie, hogy az ígért segítség, támogatás helyett csak magára számíthat a nagy vállalkozásban. Kérdőívet küldött szét a megyében, sorra járta a birtokosokat és a plébániákat.12 A többség által csak kacatnak tartott edénytöredékek, fémtárgyak, faragott kődarabok után kutatott. A legfontosabb lelőhelyek feltárására közmunkát kért,13 vagy a birtokos segítségével, esetenként a Nemzeti Múzeum költségére ásott. Mint írta „most már az egész vármegyének lettem bolygó régésze.. .”, aki végre hozzákezdhetett a Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig című máig alapvető régészeti munka megírásához.14 Miközben régiségek után kutatva egyre többet járta a megyét, Wosinsky szolgálati helyei is többször változtak. Závodi plébánossá való kinevezése 1885-től, majd két év múlva az apari plébániára helyezése egyben a jobb javadalmazást, a hosszabb utazásokat is jelentette számára. Ügyes gazdálkodással, az útjairól írt hangulatos beszámolókkal megteremtette a hosszabb külföldi utakon, konferenciákon való részvétel anyagi hátterét. Sorra járta az európai múzeumokat, s a szomszédos területek mellett Németország, Dánia, Svédország, Norvégia után Egyiptom, Törökország, Görögország, Szentföld történeti, régészeti emlékeivel is megismerkedett, és részt vett Zichy Jenő gróf hónapokig tartó második ázsiai expedícióján. Utazásairól, feltárásairól, a konferenciákról, tanulmányutakról - mint szinte minden dolgáról - cikket, könyvet írt, tapasztalatait, megfigyeléseit azonnal közre adta. Azonban élete egyik legfontosabb útjáról, a Kaukázusban látottakról egy, a helyi újságban megjelent ismeretterjesztő sorozaton kívül semmit sem írt. Csak levelezéséből tudjuk, hogy a hosszú
