Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 3. szám - Pardi Anna: Alekszandr Blok kísérteties szimbolizmusa
Pardi Anna • Alekszandr Blok kísérteties szimbolizmusa 59 ványok lezuhannak, a családok kenyér nélkül maradnak. A világmodell a pusztulás mozzanataival telítődötten forog nyugatról keletre, keletről nyugatra. Az értelmiség gyenge, csak szubjektív receptjeik nem adnak kellő fogódzót egy tökéletlenre kivitelezett planéta problémáira. Biok nem tagadva meg magas szellemiségét, kontemplációja mégis a csillagokra mutat és a királyra: Felismertem rajta az Atya bélyegét - mondatja ki a Költővel. Hogy mivé züllött a líra a későbbiekben, szegény hősünk a pétervári utcákon vonszolódva közvetlen közelről tapasztalhatta, amint óriásplakátokon, primitív vörös, szláv betűkből nyomva ordított rá tulajdon két verssora a Tizenkettőből: A burzsujok nagy bajára / üszköt vetünk a világra. A burzsujoknak jól megy dolga ma is, a pejoratív nőmén rossz csengéséből sokat vesztett azóta. De a világ bajban van. Alekszander Biok keserű árat fizetett a Szmolnij-beli, 1917 novemberi eskütételen, miszerint hajlandó együttműködni a szovjet hatalommal. Két év múlva egy gyűlésen Gumiljov elvtárs nyomására nyíltan megtagadta Krisztust, nem is tudva, hogyan került a Tizenketten végére... gyakran én magam is gyűlölöm ezt a nőies kísérteiét - mondta Vlagyimir Szolovjov vallásfilozófus egykori, rajongó híve. Kísérteties a gonosz kor, de nem a megváltási folyamataiban emberi gyarlóságokkal kétezer év óta akadályoztatott Megváltó. A. Biok lírája megtört, elhallgatott, egykori, konzervatív értelmiségi társai elfordultak tőle, nem köszöntek neki. 1921-ben már halott a rendkívüli nagy tehetségű orosz-szovjet, szimbolista költő és drámaíró.
