Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 3. szám - Gajdó Ágnes: "Mikor születtem, a kezemben kés volt" (Tanulmány)
54 Új DUNATÁJ • 2004. SZEPTEMBER kés és a kenyér sokkal bonyolultabb jelentéssel bír, nem magyarázható meg ilyen „hétköznapi” módon. A Bókay-Jádi-Stark szerzőtriász a késmotívum vizsgálatában meghatározó sort a kés-toll-karó egyenlősége alapján értelmezi: „[...] gondolhatunk arra, hogy a sor mögöttes jelentése egyrészt: vad férfinak születtem, nem nőnek, másrészt: nem behódoló kisgyermeknek jöttem a világra, hanem a támadó, a kritikus felnőtt ígéretével”. Kétségtelen, hogy a kés elválaszthatatlan a tolitól (a korábbi, Azt mondják című vers a bizonyság erre), mégis sokkal többről van szó. A [Karóval jöttél... ] az utolsó versek egyike: a kés ezért a halált, a kenyér a létet, az emberi életet szimbolizálja. A halálhoz okozó gyilkos kés képe sejlik föl az Amit szívedbe rejtesz című versében: „És most szívedből szépen / kihull halálod is.” A Freud nyolcvanadik születésnapjára készült versben szójátékra épül a nagyon is komoly mondanivaló. Az ölés és ölelés összefonódásában a „gyűlölök és szeretek” Catullus óta ismert ambivalenciája ismerhető föl. „Az öl főnév, az anyaöl; az öl ige, a gyilkolás; az ölelés, a gyilkolás dühének feloldódása a szerelemben - ezek a kavargó szavak itt kristályosán csapódnak le a gondolatban, hogy minden ember: gyermek, s akkor öl, ha nem ölelhet; attól válik gonosztevővé, hogy nem szabad szeretnie.” A szeretet, a szerelem már-már mágikus erővel rendelkezik a költő tudatában. A szerelmet (nem csak késsel vívható) harcnak fogja föl, miként a [Szaggatlak, mint a fergeteg] kezdetű versében írja: „Szaggatlak, mint a fergeteg az erdőt. / Zúgj és nyögj. Vigyázz: ez küzdelem.” De hiába bízik a szerelem megváltó erejében. A lemondás és életuntság olyan mértékű, hogy akár az öngyilkosságtól sem riadna vissza. Kihull kezéből a kés, a toll, a kenyér. Az alapvető életelemektől fosztották meg, fosztotta meg magát. József Attila halála mégsem egyértelmű. Szigeti Lajos Sándor, Varga Ervin, Balogh László, András Zoltán véleménye szerint véletlen baleset volt a szárszói tragédia. Miklós Tamás könyvében finom érzékenységgel rajzolt utolsó képet látunk: „[...] a szárszói bakter egykori vallomása: József Attila alálődörgött egy lassan guruló, üres vagonnak. Se nem ugrott, se nem esett, sehol a drámaian robogó gőzös: csak úgy alálődörgött.” Felhasznált irodalom József Attila összes versei I-II. (Sajtó alá rend. Stoll Béla.) Bp., 1984 József Attila összes művei III. Bp., 1958 József Attila összes művei IV. Bp„ 1967 József Attila válogatott levelezése. (Sajtó alá rend. és jegyz. Fehér Erzsébet.) Bp., 1976 József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben. (Sajtó alá rend. Stoll Béla.) Bp., 1990 „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról. (Szerlc Tasi József.) Bp., 1995 A keresztény művészet lexikona. (Szerk. Jutta Seibert.) Bp., 1986
