Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 1. szám - Farkas Zsombor: Szintén zenész - a rendszerváltás egy sorsa

36 Út Dunatát • 2003 március —... éjszakai élet... — Igen... na most, ne a rossz oldalára gondoljá, hogy pia, nők, minden, tu­dod, úúú... ne erre gondolj, hanem annak a Grill bárnak akkor volt egy olyan lég­köre, olyan hangulata, és hál istennek, olyan vendégek jártak be, akik nagyon jó emberek voltak, nagyon jó társaság... egyénileg is nagyon jók voltak, mint társa­ság, úgy is nagyon jók voltak... a kollegák iszonyú jók voltak ott... a felszolgáló és a pultos lány, pultos nő, elnézést! Aztán a belépős srác... akinek leadod a kabáto­dat... a ruhatáros... nagyon jó volt! — Ez mikor is volt pontosan ? — Hát... a rendszerváltásig... de úgy, hogy hol a Grill bárba, hol a Kazamatá­ba, még akkor működött a Taverna bár... mer úgy csináltuk, hogy minden szóra­kozóhelyen egyéves szerződést írtunk alá a főnökkel... december 31-től december 31-ig... érted ezt, egyéves szerződés, azé... mer, hogy több zenekar volt... és akkor, mikor lejárt a szerződésünk, akkor mentünk át a másik helyre, és akkor ott több fi­zetést kaptunk... jött a másik zenekar a mi helyünkre, ők is több fizetés... és akkor így forgott a placc... most volt ez az Országos Szórakoztató-zenei Központ, ami­hez tartoztunk mi, annak volt itt egy kirendeltsége, és akkor ez... alárendeltségnek volt egy vezetője... és akkor ő intézte így a dolgokat, hogy itt Egerben forogjon a placc, hogy a zenészek is forognak, a pénz is forogjon, és akkor így minden évben mindenkinek jó volt a fizetése... természetesen volt olyan, hogy a Kazamatába el­mentem... dolgoztam... má akkor a harmadik éve, ott voltam harmadik éve... tán még máig is ott lettünk volna, ha... mi a három évet ott... nem forogtunk... három évig voltunk zsinórba... egy éves szerződés... akkor megint meghosszabbítod... má mikor odamentünk dolgozni... Kazamatába első évbe... odamentünk... már, azt hiszem, két hét után... két hét után... este tíz órakor kezdtünk, odamentem dolgozni háromnegyed tízkor, kipakoltam a hangszereket, és...leszóltak, hogy azonnal kell menni a főnök úrhoz... az üzletvezetőhöz... mind a hárman... és ak­kor egymást kérdezgettük: „te csináltá valamit?... hát most akkor, mé hívott ben­nünket... de csináltá valamit, biztos... dehogy csináltam...” És akkor fölmen­tünk... és ki volt készítve egy üveg pezsgő, felbontva, három pohár... akkor még az, hogy egy este egy bár 11 ezer forint forgalmat csináljon, akkor még az olyan volt, mint... csodálatos dolog volt... akkor az olyan volt, mintha leszálltam volna a Holdra, esküszöm... piros betűvel, mutatta, tegnap este 11 ezer forint forgalom volt... és ez mindig csak nőtt... és akkor a főnök mondta, hogy beszólt az OSZK- ba, hogy nekem má megvan a zenekarom, a többieket tessék amarra forgatni, és akkor minden évben mindig meghosszabbítottuk a szerződést, míg csak meg nem

Next

/
Thumbnails
Contents