Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 4. szám - Tóth Máté: Gino Sirola magyar antológiái a Babits levelezés tükrében
68 Új DUNATÁJ ■ 2003. DECEMBER Ez az ajándék sarkall engem munkám folytatására, melyben Dante nyelvére ültetem át, nem méltatlanul, legalábbis ezt remélem, a modern magyar prózát, mely annyira mély értelmű emberségében és melankóliájában, és annyira csodálatra méltó spontaneitása és őszintesége, hogy talán semelyik nemzet modern lírája nem tudja felülmúlni. Édes teher számomra megtalálni és megcsodálni a magyar költészetben az örök emberi lelket, mely oly különböző minden népnél, mégis oly egyetemes a legtisztább és legnemesebb vágyaiban. És ez a fáradozásom örömet és megelégedést hoz majd számomra, ha fordítói munkám meg tudja ismertetni az olaszokkal az ártatlan szépségű magyar lírát, valamint boldog s elégedett leszek nem csak magam miatt, de a magyar költők miatt is, akik valóban méltók arra, hogy saját Hazájuk szűk határain kívül is ismertté váljanak. De hogy folytatni tudjam a művemet, gyakorta kell az Ön és a Nyugat tekintélyes személyiségeinek jóságához fordulnom. Bízva tehát a jövőben is az Ön jóindulatában és a kellően soha nem értékelhető barátságában, fogadja hálás szívemből fakadó mély megbecsülésem. Az Ön hűséges csodálója Gino Simla (Valamennyi fordítás Hudson Szandra munkája) 10. Lelőhely: OSZK KT Fond III./l 143./3. „Fordításom kiváló fogadtatása arra sarkall, hogy folytassam a művemet, és ezért elkészítem az Accordi Magiari második kötetét.” 11. Lelőhely: OSZK KT Fond III./l 143./2. 12. Lelőhely: OSZK KT Fond III./1143./4.„Fordítás közben itt ott találtam néhány nehéz szakaszt, néhány értelmezésbeli bizonytalanságot és ezért fordulok Önhöz, biztos, hogy Önnél jobban senki sem tudna segíteni nekem és Ön sem veszi rossz néven, hogy zavarom.” 13. Lelőhely: OSZK KT Fond III./l 143./5.2 f. (az 1. fólió rektójánés verzóján, továbbá a 2. fólió rektóján) - 192x152 mm- Tintaírás „Fiume, 1930 május 12. Mélyen tisztelt Uram, azt gondoltam, hogy április végére be tudom fejezni az Accordi Magiari második kötetét, de az iskola és az eléggé nagy létszámú, 300 diák e két hónap alatt oly sok munkát adott nekem, hogy épp most fejeztem be az utolsó vers fordítását. Péntek este felolvasást tartottam a lefordított versekből, elhangzott négy vers Adytól, az önéből is négy, három Gellérttől, három Kosztolányitól, kettőt Szabó Lőrinctől és kettőt Kassáktól, a taps ami a felolvasást követően felharsant természetesen nem nekem szólt, hanem a költőknek, akiket bemutattam. Elküldöm Önnek a versek jegyzékét, amik a kötetet alkotják, mert szeretném megkérni egy szívességre, az igazat megvallva, nincs bátorságom ezt kérni Öntől, mégis felkérném arra, hogy a kötetem elé nagylelkűen írjon néhány szót, egy vagy két oldalt csupán, a modern magyar líráról vagy a költészetről általában. Tudom, hogy a szívesség, amit kérek óriási, mégis azért a szenvedélyes vonzalomért, amit a magyar líra iránt érzek, megbocsátását kérem vakmerőségem miatt, a Költő, aki ily nagylelkűen meg tud érteni minden testvéri hangot, akkor is, ha oly ismeretlen és szerény, mint az enyém. Megkülönböztetett tisztelettel üdvözli az Ön Gino Sirolája” 14. BABITS Mihály, Poesia magiara in veste italiana = Ámoré e dolore di terra magiara, Firenze, 1932. 5-7. A bevezető később megjelent magyar fordításban is, de nem a Nyugat folyóiratban, ahogy azt Sirola javasolta 1932. december 2-án kelt levelében (1. később). Babits Mihály.Magyar költészet olasz köntösben = Árion, 14. köt. 1983.74-76. 15. Lelőhely: OSZK KT Fond III./l 143./7.2 f. (az 1. fólió rektóján és verzóján, továbbá a 2. fólió rektóján) - 217x162 mm- Tintaírás - Az R. Istituto Tecnico „Leonardo da Vinci” Prezidenza nyomtatott fejléces, de megfordítva fölhasznált levélpapírján. Fiume, 1930. szeptember 8. Mélyen tisztelt Uram, elnézést kérek és megbocsátásáért esedezem a hosszú hallgatás miatt és hogy nem köszöntem meg hálásan azonnal a gyönyörű bevezetőt, mely oly mély értelmű és oly világos, nemes dísze kötetemnek. Remélem, hogy hűen fordítottam le és lelkiismereti kétségtől hajtva elküldöm Önnek a lefordított bevezető egy példányát, és ha van benne valamilyen tévedés vagy egy gondolatának hibás értelmezése, kérem jelezze számomra, hogy elvégezhessem a kellő javításokat. Szerettem volna már írni Önnek régóta, azután a szívesség után, amit nekem tett, nem lehetett csak egyszerűen válaszolni, küldenem valamit emlékbe, szeretetem jeléül túlságosan kevés lett volna, és megbízatást adtam az itteni könyvárusnak, hogy találja meg nekem Dante Canzonieréjének egy kiadását, melyet Rossetti képei díszítenek, ami megvan a könyvtáramban, mert biztos voltam benne, hogy mivel ön, tiszteletre méltó Mester, nagy csodálója a könyvnek,
