Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 4. szám - Czeizel Endre: A gyermektelenség átka
Czeizel Endre • A gyermektelenség átka 33 közeli vérrokonságban állt nevelőanyjával. A kérdés az, hogy az Ildikót eredményező terhesség egy szokványos „úri félrelépés” vagy tudatos előkészítés következménye volt-e. Az utóbbi tűnik valószínűnek, mivel Török Sophie már Bíró Irma terhességének bekövetkezte előtt alaposan felkészült erre és szinte előkészítette a fogantatást. A terhesség bekövetkezte után pedig nagy gondossággal és körültekintéssel vigyázott a várandósra, és titokban már a magzat örökbefogadásának egyes lépéseit dolgozta ki, mint ahogy ez a naptár bejegyzéseiből egyértelműen kiderül. Csak félve írom le, de az információ Illyés Gyula Naplójegyzeteiben olvasható, miszerint neki Babits Mihály bizalmasan elmondta, hogy a kislány apja ő is lehetett.7 A naptár szerint Török Sophie és Babits Mihály 1927. júniusában csak egyszer szeretkeztek, 27-én. Mégis, Török Sophie naptárának adatai, a kislány személyisége, végül Török Sophie és nevelt lánya közötti kezdeti viszony alapján Babits Mihálynak e vágyálma nehezen fogadható el. Ildikó azonban mindig apjának tartotta Babits Mihályt. Egy mondatban még arra is érdemes kitérni, hogy Babits Mihály családja Ildikót egy ideig Török Sophie házasságon kívül született gyermekének tekintette. A másik téma Török Sophie (így közvetve Babits Mihály) és az Ildikót megszülő Bíró Irma viszonya, amelynek írói megfogalmazása a Nem vagy igazi! kisregényben olvasható. Kérdés azonban, hogy ez mennyire tükrözi a valóságot. Helyesebb ezért a naptár adatait figyelembe venni, és ennek alapján három korszak valószínűsíthető. 1) Bíró Irma, Babitsék szolgálója és Tanner Béla, Török Sophie öccse között nemi kapcsolat alakulhatott ki. Az ezzel kapcsolatos konfliktus helyzet is hozzájárulhatott Bíró Irma kilépéséhez. 2) Török Sophie előtt mind világosabbá vált az annyira kívánt gyermekáldás elmaradása, ezért elkezdett más megoldásokon, elsősorban az örökbefogadáson gondolkodni. Valószínűleg Bíró Irmát emberileg és mentálisan alkalmasnak tartotta e „feladatra”, ezért felvette vele a kapcsolatot és tisztázták a részleteket. Ezt követően került sor Bíró Irma második belépésére, de ekkor viszonyuk már meghaladta a szokásos úr-szolgáló kapcsolatot. Természetesen Tanner Bélát is beavatták a tervbe, és ő ebben szívesen közreműködhetett... S hamarosan be is következett a tervezett terhesség, amelyre Török Sophie vigyázott és amelyet Bíró Irma saját rokonsága előtt eltitkolhatott. Hiszen a terhesség végén nem otthonába, hanem Török Sophie húga családjához költözött, és ott történt a szülése is. Az előzetes tervek szerint az örökbefogadott kislányt nem akarták felvilágosítani születése körülményeiről (erre történnek utalások a Török Sophieval foglalkozó írásokban), ezért Bíró Irmának el kellett tűnnie. Az ő nagy áldozatát, amit a Babits házaspárnak hozott, olaszországi munkavállalással hálálhatták meg. Egyrészt Babits Mihálynak jó olasz kapcsolatai
