Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 3. szám - Dobos Gyula: Morzsák a 275 éves Tolna Megyei Levéltár történetéből (tanulmány)
80 Új DuNATÁT • 2003. SZEPTEMBER Jegyzetek 1. Az első Magyarországi népszámlálás 1784-1787. Kiadja: KSH-Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya 1960. 192. p. 2. Tanulmányok Tolna Megye történetéből sorozat. Szerk. K. Balogjános 1974. Kiadja a TML 5. kötet. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 16861703-ig 36-39. p. (Továbbiakban: Holub) 3. Uo. 58. p. 4. Uo. 1719. 418, 419. p. 5. Uo. 1725. 487. 6. 500 forint helyett megelégedett a 300 kifizetésével. Az más kérdés, hogy a telek valójában ennyit sem ért. 7. Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben. TTT. Szerk.: K. Balogjános. Kiadja: TML Szekszárd, 1974. 139. p. 8. TMÖL. Kjkv. 1728. 309. p. 9. Uo.1738. 113. p. 10. Vö. Föglein Antal: Tolnavármegye levéltára LSz. 74. p.: TMÖL Kjkv. 1738. 123. p. 11. Uo. 78. p. 1794. augusztus 9. 12. Vö. Kovách Aladár: Tolna vármegye székhelyének s székházának története In. Tolna vm. közművelődési egyesülete évkönyve 1913. Szerk. Bodnár István 13. Föglein 80. p. 14. Uo. 15. Uo. 82.p. 16. Uo. 17. TMÖL. Kjkv. 3: 144/1814: 3: 144/1815. 18. TMÖL. Kjkv. 3: 105/1814. 19. TMÖL. Kjkv. 3: 18/1813. 20. Föglein 84. p. 21. TMÖL Közgyűlési iratok 3884/1847. Az ideiglenes írnokot már egész évre kapta. 22. Föglein 84. p. A renitens megye nyakára ültetett királyhű adminisztrátor bátrabban hozott döntéseket. 23. Uo. 86. p. (TMÖL IV/151.) Tolna megye második osztrák megszállása alatti irataiban 1849-ben Kapocsyjózsef nevű levéltárosról történik említés 24. TMÖL Ai 2110/1867. 25. A belügyminiszter 12 393/1894. sz. engedélye alapján a törvényhatósági bizottság 23. rkgy/1894. sz. határozatával döntött a dombóvári járás kettéosztásáról. Az új járás székhelye Ó-Dombóvár lett. 26. Soha nem valósult meg. Valószínűleg azért, mert a Központi Járási Főszolgabírói Hivatal és az Államépítészeti Hivatal is igényt tartott a területre, sőt egy esetleges vármegyei nyomda e helyen elhelyezése is felmerült. 27. TMÖLX/63. Múzeumi bizottság jelentése 1899. évi munkájáról. Ezen előterjesztés a törvényhatósági bizottság 1900. márciusi ülésére készült. 28. 1904-1919 között Földvári Mihály lett a főlevéltárnok. 1919-1926 között az a Kovách Aladár, aki 1888-tól állta vármegye szolgálatában, és akit Wosinsky Mór halálától 1930-ig a múzeum irányításával is megbíztak. 29. Hadnagy Albert: Tolna vármegye levéltárának pusztulása a II. világháború során 151. p. (Továbbiakban: Hadnagy...) In Levéltári füzetek I. k. Szekszárd, 1991. szerk: Dobos Gyula 30. 67. Uo. 151-152. p. 31. 68. Uo. 153. p. 32. Uo. 154. p. 33. BM 31486/1946. sz. rendelete 34. Ez a helyzet a megyei levéltáraknak szinte kivétel nélkül kedvezőbb helyzetet teremtett.
