Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 3. szám - Alabán Péter: Falu a szocializmusban: Sárpilis 1945-1989(tanulmány)

68

Úí PUNATÁT • 2003. SZEPTEMBER

teszi azonban, hogy ezek ellenére a 70-es évek elején a családok 2/3-a az elköltözést választotta volna. Úgy tűnt, a végleges megoldást a korszerű közlekedés mielőbbi kiépítése jelentette, mely összekötheti az „alvófalu”-t a munkahely, szórakozóhely és bevásárlóhely szerepét egyaránt betöltő várossal, Szekszárddal. Természetesen gyűjthetünk még további példákat a rendszer akár negatív, akár pozitív következményeire vonatkozólag, azonban a falusi lakosság életszínvonala a Sárközben és máshol, az ezt követő, 1990 után kibontakozó új időszakban szinte a legtöbb helyen a teljes bizonytalanság állapotába jutott, ami nem várt fordulatot hozott.

Jegyzetek

1. A történeti és szociológiai vizsgálatokat a budapesti Jelenkutató Intézet (J KI) szervezésében, helyszíni terepmunka során végeztük el 2001 és 2002 nyarán. Külön köszönet Balázs Kovács Sándornak és Gutái Istvánnak a falukutató programban és a kutatásban nyújtott segítségükért.

2. Termelésének regionális központja: Bogyiszló.

3. Kunszabó Ferenc: Sárköz. Budapest, 1972 119.

4. Vö. Gunst Péter: A paraszti társdalom Magyarországon a két világháború között. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 1. Budapest, 1987

5. Kunszabó F., i. m. 121.

6. Országos viszonylatban az 5 kát. hold alattiak sorolhatók ide.

7. Kovács Imre: A gazdasági cselédek megélhetési viszonyai. In: Tóth Pál Péter (szerk.): Agrárszociológiai írások Magyarországon 1900-1945. Budapest, 1984.

8. Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd (további hivatkozásokban: TMÖL). Közigazgatási iratok 1945. V/767 1-1172. 7.

9. TMÖL, uo. Az adatok forráskritikával kezelendők!

10. Forrás: Növénytermesztés 1. kötet. Községsoros adatok 1936-1962. Történeti Statisztikai Kötetek Budapest, 1976,380-381. Megjegyzés: A növények 1948-as vetésterületénél az első két gazdasági területnagysági kategória együttesére nézve rendelkezünk adatokkal.

11. TMÖL, uo.

12. A népmozgalom főbb adatai községenként 1901-1968. Budapest, 1969, 210-211., ill. 462-463.

13. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának rövidítése. A szovjetek kezdeményezésére létrehozott szervezet elsődleges célja volt, hogy biztosítsa a kommunista pártok Moszkvából történő irányítását.

14. Idézi Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Budapest, 1972

15. Kunszabó F., i. m. 129.

16. Magyar városok és községek. Statisztikai adatgyűjtemény. Budapest, 1958, 382.

17. Interjú K. I. gazdálkodóval. Készítette: Alabán Péter és Király László. Sárpilis, 2001

18. Kunszabó F., i. m. 191.

19. Interjú N. Gy. gazdálkodóval. Készítette: Alabán Péter és Király László. Sárpilis, 2001

20. Kunszabó F., i. m. 167-174.

21. Kunszabó szerint 1969 tavaszán (i. m. 198.)

22. Közigazgatása csak 1991-től lett ismét önálló.

23. Interjú M. J. vállalkozóval. Készítette: Alabán Péter és Király László. Sárpilis, 2001