Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 3. szám - Alabán Péter: Falu a szocializmusban: Sárpilis 1945-1989(tanulmány)

Alabán Péter • Tanulmány

67

1968-ban2' a falu a szomszédos Decs társközsége lett, három évvel később pedig körzetesítették.22 Ennek következtében 1973-ban a sárpilisi termelőszövetkezetet a várdombi „Új Tavasz MGTSZ”-hez csatolták (annak I. kerülete lett), amely a 80- as évek végén fuzionált a bátaszéki „Búzakalász Termelőszövetkezet”-tel. Ezt követően az utóbbi Tolna megye egyik legnagyobb szövetkezetévé nőtte ki magát, melynek területei Pörbölytől Sárpilisen és Várdombon keresztül egészen a mórágyi határig húzódtak. Ezek a tsz-ek több intézkedéssel is igyekeztek gátat szabni annak, hogy komolyabb mértékben családi, illetve magángazdálkodás alakuljon ki. Példaként említhető a majorbeli lakások megszűntetése, s a lakosság falvakba telepítése. A Sárközben ez a - K. B. Szekszárdon élő vállalkozó által „rossz szemlélet”-nek nevezett - folyamat még a 80-as évek végén, a 90-es évek elején is jellemző volt: konkrét esetként lehet megemlíteni, amikor egy állattartó épületet nem annak adtak el, aki állatokkal kívánt foglalkozni, hanem inkább bontás céljára értékesítették.

A bátaszéki tsz-korszakra panaszkodik K. I. is, aki az eszközállomány elhanyagolását, majd később a gépek nagy részének a vezetők közötti szétosztogatását sérelmezi. Állításait a korábban szintén ott dolgozó, ma már vállalkozást (boltot) üzemeltető M.J. is alátámasztja, mondván, hogy a szövetkezet szétesését követően egyszerűen mindent széthordták, pedig igen jó eszközökről és gépekről van szó.23 A megkérdezett személyek válaszaiból ezek után szinte egyértelműen az rajzolódik ki, hogy bár országos szinten az 1980-as évek elején már több helyen (pl.: Borsod megyében) válságos helyzetbe kerületek a termelőszövetkezetek, köszönhetően az újraerőltetett, korszerűtlen iparosításnak, addig a Sárközben csak a „nagy fúzió” hozta meg a negatív váltást az évtized végén. A bátaszéki tsz még ma is működik (vagy legalábbis vegetál), Sárpilis területén viszont már nincsen szinte semmi tulajdona. Az egykori tagok közül már csupán egy pilisi dolgozója van J. L. személyében, aki most kerületvezető.

A termelőszövetkezetek kialakulását és fejlődését vizsgálva a rendszer társadalomra kivetített hatásairól is képet alkothatunk. Kétségtelenül igaz, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztságot súlyosan érintette a szocialista átszervezés, mégis nem véletlen, hogy mind a mai napig sokan elégedetten tekintenek vissza a Kádár - éra évtizedeire. Ezen időszak alatt ugyanis megkezdődött a parasztság, a falusi lakosság alsó rétegeinek a felzárkózása, jövedelemszintjének emelkedése és pénzbeli juttatásokban (nyugdíj, táppénz, családi pótlék stb.) való részesítése. Kunszabó Ferenc a gyarapodásra számos példát hoz föl: így új házak építését, a háztartási cikkek gyors terjedését vagy a jobb iskoláztatási körülményeket. Hozzá