Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 3. szám - Petrőczi Éva: Versek (Klimt mester-meg én; Arcunkat...; Egy régi mozira; Egy Petrőczi-vers kései folytatása)

Petrőczi Éva • Versek

7

míg utolsót nem leheli. Miilyen gondokba kell forgódnom, ha nap kel, s ha lenyugszik, estvére?

Kicsiny pörsenések sebeidhez ezek, mégis, mint tűz, égetnek.

Általnézni rajtam sok rossz szó-csiszárnak szokássa lett mostanra,

egymást akik bókkal, ékesítik jókkal - elkívánnak pokolra.

Hogy gyászba öltözzem, mégse reménykedjen senki közzűlek abban:

Fentvaló Uramnak, s e földi Társamnak őriz kettős szerelme,

így hát pusztúlásba

senki álnoksága

nem űzhet, nem kergethet.