Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 4. szám - Jánosi Zoltán: "Fegyvert szereztem: bűv-igéket" - folklór-áthallások Illyés Gyula költészetében
A könyv a „Schvab evangiliom” címet viseli. Egyértelmű rájátszás ez a mű egészén végigvonuló szakrális, kultikus tartalomra. Sajátos evangélium a „schvab evangiliom”, nemcsak nyelvileg, hanem tartalmilag is „kifordított”: a sváb evangélium nem örömhírt hordoz, hanem az ellenkező érzést kelti bennünk. A magyarországi németek egykor tartalmas, gazdag világa menthetetlenül elveszőben van. Ami még megragadható a mai fiatal generáció számára: az néhány fotó, néhány családi emlék, a még élő nagyszülők, a 20-asok emlékezései és néhány sírkő, rajta a név és évszám, mert „a régi öregek magukkal vitték a szavakat”. Ám megmaradnak a könyvek, így a bemutatott három regény is. Három magyar nyelven írt svábokkal foglalkozó (család)regény- egyazon téma három megközelítési, ill. feldolgozási módja. Hogy kihez melyik regényvilág vagy éppen melyik elbeszélői hang áll közelebb, vagy éppen melyiket tartja emlékeitől, érzéseitől, erkölcsi érzékétől teljesen idegennek, azt maga dönti el. Szerencsére van könyvválaszték e sajátos, a kisebbségi és a nemzeti irodalom határmezsgyéjén mozgó műfaj, a sváb családregény tekintetében is. Célom éppen az volt, hogy a legifjabb szerző egyre népszerűbbé váló regényének kapcsán felhívjam a figyelmet e különös műfajra, e sajátos mai magyar irodalmi „jelenségre”. E három regény őrzi egy a századfordulónkra végleg letűnt archaikus népi kultúra, a sváb paraszti világ „tükörcserepeit” s azokat művészi szintre, a szépirodalomba emelve örökíti meg. Kalász, Elmer és Balogh bemutatott magyar nyelvű családtörténetei műfajtörténeti szempontból is figyelemre méltó átalakulást tükröznek: a mesterien kidolgozott, kiegyensúlyozott, hagyományos elbeszélői erényekben bővelkedő, élvezetes regényforma mellett a „modernebb”, a témáját filozófiai alapokon megközelítő és a szürrealisztikus együtt-Iáttatás módszerét alkalmazó regényírást éppúgymegfigyelhetjük, mint a szokatlan, meghökkentő megoldásokban bővelkedő, az eszterházys posztmodern prózára emlékeztető változatot, így ezek az írások műfajelméleti megközelítésből is figyelemre méltóak. A bemutatásra kiválasztott regények azonban leginkább tartalmilag tanulságos olvasmányok: segítenek a származását kutató, kisebbséghez tartozó embert saját és népcsoportja múltjának megismerésében, nemzetisége megbecsülésében, (kettős) identitásának ápolásában. Ugyanakkor a kívülálló, érdeklődő olvasókat is hozzásegítik ahhoz, hogy hazánk egyik meghatározó nemzetiségéről, annak múltjáról és sorsáról árnyalt és hiteles képet kapjanak. A sorsszerűén megtalált témát különböző aspektusokból megközelítő három regény mindegyike tanulságos és izgalmas olvasmány - bízom abban, hogy van és lesz is olvasójuk! 15
