Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 4. szám - Jánosi Zoltán: "Fegyvert szereztem: bűv-igéket" - folklór-áthallások Illyés Gyula költészetében

gépbe fogni az atom erejét, röpülni világűrön át,

mint megmutatni, amit a jövő a szívben érlel,

mint fölfedni ibolyántúli fénnyel, mi lesz holnap kötelező közöttünk, emberek;

mi az, mi idegünkben közeleg!

Évmilliárdok távolából évmilliárdok távolába.

Jogot a boncolóknak,

a kűlszin-, a fölhám-, a látszat-rombolóknak, kik elválasztva percenként a rosszat a jótól,

valamit folyvást rendbehoznak, percenként fölmutatva, hogy mikortól gyilkos a gyilkos, tolvaj a tolvaj, torz már a szép, szép az imént torz, a hős: pribék, s ki az, aki elöl megy -mert nincs szabadjegy jól haladni a korral; mert van, amikor - hány a példa! - a néma szólal, az iszkol, aki űz, makulátlan a céda, mocskos a szűz.

Nem minden alkotó ilyen, de én őket, az így működőket,