Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén
88 Úr Dunatát • 2002 szeptember tak kapcsolatot létesíteni egymással. Csapó Vilmos seregét a valóságosnál nagyobbnak vélő és a Sión átkelni nem tudó Roth és Philippovich tábornok serege feltétel nélkül megadta magát. Ozoránál október 7-én fogságba esett 2 tábornok, 3 törzstiszt és mintegy 51 tiszt, 7500 közkatona és 12 ágyú a töltésszekerekkel együtt, valamint 5 lobogó. Csapó Vilmost hadi tettéért ezredessé nevezte ki az Országos Nemzetőrségi Hadi Tanács. Az Országos Honvédelmi Bizottmány engedélyezte még Csapó Vilmosnak, hogy a zsákmányul ejtett lóállományból egy lovat válasszon, valamint utasította a pénzügyminisztert, hogy egyes tolnai nemzetőrök megjutalmazására 40 aranyat fizessen ki Csapó ezredesnek. Windischgrätz 1848 decemberi ellentámadásának sikere, Buda elfoglalása azt jelentette, hogy a dunántúli országrészben is megerősödött a megszállt területek polgári közigazgatásának újraszervezése. Tolna megye a Sopron székhelyű katonai kerületi parancsnokság irányítása alá került. A világosi fegyverletétel előtti utolsó haditanácskozáson Kossuth Csapó Vilmosnak ajánlotta fel a fővezérséget Görgey helyett, de ő nem fogadta el. A szabadságharc bukása után következő önkényuralmi korszakban Csapó Vilmost Haynau halálra ítélte, de ezt 10 évi várbörtönre enyhítették, amit Kufsteinben töltött le. Szabadulása után Dunaszentgyörgyön, szülőfalujában élt haláláig 1879. szeptember 3-ig. Dunaszentgyörgy társadalmi, gazdasági élete az első világháborúig A szabadságharc bukásával elvesztek ugyan nemzeti függetlenség terén elért vívmányok, de a polgári átalakulás megkezdett folyamatát a győztes császári abszolutizmus nem állította meg. Az 1848-as, részleteiben kidolgozatlan törvények alapján, de számos részletében módosítva az 1853. évi úrbéri pátens rendezte a jobbágyság ügyét. Az úrbéresnek mondott földek állami kárpótlással szabadultak fel. A ténylegesen birtokolt, de az urbáriumban nem szereplő paraszti föld maradványföldnek minősült, amelyet a volt jobbágynak kellett megváltania. A birtokrendezés folyamata kialakította az ország polgári birtokstruktúráját, szétválasztotta és rögzítette a parasztok és földesurak földtulajdonát. Földvásárlással a földbirtokosok nagy kockázatot, óriási terheket vállalva igyekeztek bővíteni gazdaságukat. A dunaszentgyörgyi határ az 1830-as évekre már nagyon felaprózódott a közbirtokosság kezén. Több birtokos család szabadulni igyekezett a 100-300 holdas birtokától. Csapó Vilmos 1834-ben megvásárolta a Fördős család közel 300 hold
