Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén
86 Út Dunatát • 2002 szeptember 1810. január 18-án az ünnepélyes keretek között tartott szemlén a felkelőkkel közölték, hogy hazatérhetnek, de azzal a figyelmeztetéssel, hogy az elbocsátás csak ideiglenes, és bármikor készen kell állniuk az esetleges újabb fegyverbe szólításra. Dunaszentgyörgy reformkori gazdasági élete A napóleoni háborúk után fellépő gazdasági válság okát az árutermelő nemesség a roboton alapuló feudális termelési módban látta. A nemzeti függetlenségért és polgári átalakulásért vívott harcot sajátos történelmi körülményeink miatt a liberális nemesség vezette. Az árutermelő középnemesség a tevékenysége során tapasztalta az elavult robotrendszert, a tőkehiányt és a Habsburgok elnyomó gazdaságpolitikáját. Tolna vármegye középbirtokos nemessége a reformkorban is lényegében a hagyományos mezőgazdasági művelési eljárásokat alkalmazta. A nagy tömegben rendelkezésre álló jobbágyi munkaerő fékezte az üzemszerű gazdálkodás kiépítését. A kiépülő tőkés piacba való belépés még feudális alapon lévő árutermeléssel történt. Az uradalmak jelentős része befelé forduló zárt gazdasági egység volt, amelyek fékezték a pénz kiáramlását a birtokról, így a birtok árutermelő volt, de árut alig fogyasztott és ezzel korlátozta saját felvevő piacát is. A Duna menti régióba tartozó Dunaszentgyörgy helyzete speciális volt, mivel a község lakossága többségben curialis nemesség volt. Egyed Antal összeírása szerint 1844-ben a községnek 1985 lakosa volt, melyből 1177 a nemesi származású.17 A község legjelentősebb birtokosa Csapó Vilmos volt, akinek földbirtoka közel 2604 holdat tett ki. A Tallián, Daróczy, Fiath, Oláh, Vizsolyi, Nedeczky, Fördős, Győry és Vince családok birtoka átlagosan 200-500 hold méretű volt.1* Csapó Vilmos szentgyörgyi birtoka a majorsági belső telekből, dézsmás- és majorsági szőlőkből, úrbéri állományból, majorsági rétekből, nádlási nyilasokból, osztatlan marhajárásból és úrbéri kaszálókból állt. Csapó Vilmos Csapó Dániel tengelici és baracsi birtokához hasonlóan Szentgyörgyön is a kor mintagazdaságát hozta létre. Számottevő robottal nem rendelkezett, így jelentős volt az alkalmazottainak száma. 1834-ben háromnyomásos rendszerben műveltette földjeit Csapó Vilmos. Az őszi nyomásban búzát és rozsot termeltek. A tavaszi nyomásban az árpa, a zab, a burgonya és a kukorica jelent meg, amit felesben és napszámban műveltek meg. Az állatállomány összetételét és számát tekintve 1834-től 1844-ig az ökör 38-ről 58-ra, a tehén 8-ról 27-re, a rideg marha 6-ról 40-re, a ló 6-ról 7-re, a juh 1750-ről 2918-ra emelkedett. Csapó Vilmos birtokának 1844-es bévé-
