Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén
84 Úr Dunatá; • 2002 szeptember évi) kikötött szolgáltatást kellett fizetni, amely nagyjából azonos volt a jobbágyszolgáltatásokkal. A településen a jobbágy és nemesi lakosság vallásszabadságot kapott a helybéli földesúrtól. Valószínű, hogy 3-6 évig adómentességet élveztek, s csupán a 6. évtől kellett teljes értékű szolgáltatásokat nyújtaniuk. Az árenda egy tallér és egy forint között változott az állatállománytól függően. A szántóföldek őszi és tavaszi terméseiből, lencséből, borsóból, kukoricából és kenderből kilenced, valamint négy mázsa sós hal és egy mázsa száraz ponty volt a dézsma határa. Az új szőlőterületet telepítők 6-8 évig adómentességet élveztek. A község lakossága közösen használhatta a legelőt a földesúrral és korlátozottan az erdőt. A kocsmáltatás joga Szent Mihálytól Szent Györgyig illette meg a falu lakosságát. A szerződés kimondta még, hogy templom és iskola is építhető és apraedikátornak, mesternek és a nótáriusnak szántóföldje kilenced fizetésére nem kötelezhető. Az igazságszolgáltatás jogát az uradalom magának tartotta fenn, de pallosjoggal nem rendelkezett.13 Dunaszentgyörgyön 1727-ben 41 nemesi családfő élt, összesen 101 adóegység dica után fizettek, közülük a leggazdagabb öt és fél, a három legszegényebb mindössze fél (dica) után adózott. A község lakossága békétlenségek, veszekedések megelőzése érdekében megalkotta a községi szabályrendeletet 1755. április 23- án, amelyet később 1776. november 1-én és 1792. november 5-én újabb pontokkal egészítettek ki.14 A Duna Sz. Györgyi nemes Tanáts és Communitás végzéseinek Jegyzőkönyve szerint 1800-ban determináltatott, hogy ezután minden „A Nemes Helyiség igazgatása véget tett Statútum minden esztendőkén, amidőn már Hadnagy Űr helyre áll, az egész Ns. Communitás eló'ttfelolvastasson.” Ettől az időtől kezdve találunk a jegyzőkönyvekben a büntetések feljegyzésein kívül a falu életére vonatkozó adatokat, évenként megismétlődő határozatokkal. Részvétel az utolsó nemesi felkelésben A reformmozgalmak gyökerei a XVIII. század utolsó évtizedeibe nyúlnak vissza. A magyar vármegyei nemesség politikai tevékenysége tulajdonképpen II. József intézkedéseinek hatására indult meg, aki az országgyűlés nélkül, a rendi alkotmány szervezeteinek bevonása nélkül hozta meg rendeletéit. II. József az 1790-es évekre a nemzeti függetlenség alkotmányos biztosítékait akarta megszerezni. A nemesség ekkor még a parasztmozgalmak erősödése, a francia forradalom és a napóleoni háborúk hatásai miatt egyezséget kötött a Habsburgokkal.
