Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 3. szám - Bakonyi Veronika: A tárgyiasság (mű)formáinak körüljárhatósága

Bakonyi Veronika • A tárgyiasság (mü)formáinak...55

rából kisodródó szavak (Búgócsiga, Rózsa, Fém és sugár, Szférák zenéje, A Macska) sem fékezik meg, nem tagolják strófákra a formát, csupán jelképiségük révén az architextus egy-egy mozzanatát idézik meg. A többszörös műformai vonatkoztatottságból a fatrasie etimológiájának textológiai tükrözése emelendő ki. A fatras, fatrasie kisműfaji elnevezést eredeztetik a latin farsura, szöveg kitöltés és szövegmegnyújtás szóból, valamint az egykori francia limlom, kacat főnévből, ami azután a nonszensz költészet nyelvi játékait részben inspirálta. Tehát egyfelől a fatrasie a tizenharmadik században a horror vacui, az üres tértől való félelem, majd ennek iróniájának kísérleti tere. Babits megőrzi a fatrasie tizenegy szótagos sorait, így csupán a haláltánc sorátlépései tartják mozgásban és egységben a verset a sorvégi rímek helyett.

Szemben a Régen elzengtek Sappho dalai és a Kútban című vers állításával („Fal, fal, csupa fal, csupa fal, csupa fal... / (A világnak lehet-e vége?) / így él a sötétben vén és fiatal / a sötétség picike népe.), életigenlésről és teremtésvágyról vall a De te mégis szereted ezt a kort? és A jó hír verse.

„Ami szép, az nehéz; az anyag ellenáll.” (Örökkék ég a felhők mögött. Vallomás helyett hitvallás.)

Jegyzetek

1. Világirodalmi lexikon- Külföldi irodalom. III. k. Studium, Bp., Szerk.: Dézsi Lajos. Szonett szócikk. 1616. p. Lesprocédés littéraires. Bemard Dupriez. U. G. T, Paris, 1984. Sonnet szócikk. 352. p.

2. Szemelvények a Babits-emlékkönyvból. Szerk.: Illyés Gyula, Bp., 1983. Vál.: Téglás János 11. p.

3. Korompay H. János: Műfordítás és líraszemlélet. Egy félszázad magyar Baudelaire-értelmezései. Irodalomtörténeti fűzetek. Szerk.: Bodnár György Bp., Akadémiai K., 1988.

4. Korompay, i. m. 31. p.

5. i. m. 71. p.

6. Babits-Juhász-Kosztolányi levelezése. Sajtó alá r.: Belia György Bp., Akadémiai K., 1959. 47. levél

7. Rába György: Babits Mihály költészete 1903-1920. Bp., Szépirodalmi K., 1981. 192. p., 261-266. p.

8. Babits Mihály: Játékfilozófia. In: Breviárium. Szerk.: Pók Lajos. Szekszárd, Babits K., 1993. 116-117. p.

9. Babits Mihály: Bergson filozófiája. (1910) In: Gondolat és írás. Bp., Athaeneum, 1922. 75. p. (1910)

10. Ennek a dolgozatnak nem feladata a kortárs pszichológiai fogalmak irodalmi kontextusban való elhelyezése.

11. Idézi: Rába György: Csönd-herceg és nikkel szamovár. Bp., Szépirodalmi K., 1986. 62. p.

12. Bergson, Henri: Bevezetés a metafizikába, 27. p. In. Metafizikai értekezések. Bp., Franklin-Társulat, 1925. Ford. és jegyz. ell.: Dienes Valéria

13. Babits Mihály: Az európai irodalom története. Budapest, Nyugat, 1936. 335-336. p.

14. Bergson, i. m. 39. p.

15. A vers képversként való értelmezési lehetőségére Ilia Mihály hívta fel a figyelmemet.

16. Babits: Szeretet. Bergson teológiája. 1933. In: Könyvről könyvre. Bp., M. Helikon, 1973. 118-131. p.

17. Thomka Beáta: Beszél egy hang. Elbeszélők, poétikák. Bp., Kijárat K., 2001. 84. p.

18. Thomka, i. m. 26. p.

19. A Psychoanalysis Christiana elsőként 1925-ben jelent meg a Pesti Napló karácsonyi számában. Kötetben a vers 1928-ban, az Istenek halnak, az Ember él-ben. Gál István 1974-ben adta közre a vers ősszövegét. Babits Mihály: Psychoanalysis Christiana, ősszöveg, töredékek, háttér. Közread.: Gál István=Vigília. 1974. 5. 316. p. Ruttkay Helga: Psychoanalysis Christiana. In: „...igévévált”. Tan. gyűjt. - hallgatói pályázat. Szerk.: Sipos Lajos. Bp., 1985. 5-16. p.