Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Majdán János: Baross Gábor
88 Úr Dunatát • 2002 június Sándor - Vértessy Miklós: Baross Gábor Budapest, 1937. Halálának centenáriumán több rendezvény zajlott, s ezekhez (is) kapcsolódóan készült egy összefoglaló könyv: Eperjesi Gábor - Frisnyák Zsuzsa - Barnaföldi Gábor: Baross Gábor Budapest, 1997. A szerző írt részletesebb tanulmányt Baross Gáborgyó'ri tevékenysége címmel, amely megjelent a Győri Tanulmányok 1994. 14-15. számában (43-71.p.). Ugyancsak a szerző tette közzé Baross Gábor, a „vasminiszter” címmel hosszabb tanulmányát In memóriám Barta Gábor Pécs, 1996.kötetben (377- 384.p.), míg rövid életútját Baross Gábor címszó alatt közreadta az 1999-ben Budapesten megjelent Nagy képes millenniumi arcképcsarnok kötetében (24-56.p.) 4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára Pest, 1851. III. kötet 226.p. 5. A magyar szent korona országainak 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei I. kötet Budapest, 1892. 6. A Vágvölgyi Lapok cikkéből szóló részt közli: Gyömrei S. - Vértessy M. idézett műve 36.p. 7. Képviselőházi Napló 1877. február 18-án megkezdődött 93. országos ülés folyt vita a kamatokról 8. A magyart történetírás nagy hiányossága, hogy Tisza Kálmánról kevés értékelés jelent meg. A polgári berendezkedés vezető személyiségéről előítéletektől mentesen írt legutóbb: Kozári Mónika: Tisza Kálmán Nagy képes millenniumi arcképcsarnok Budapest, 1999. (241-245.p.) 9. Képviselőházi Napló 1882. május 9. 98. országos ülésen és a május 11. 100. országos ülésen folyt a vita. 10. A szüleinek írt levelet közli Gyömrei S. - Vértessy M.im. 58.p. 11. Győri Közlöny - 1884. június 1. 12. Győri Közlöny - 1884. június 8. 13. Uo. 14. Győri Közlöny - 1884. június 9. 15. Képviselőházi Napló 1887. január 8. 296. országos ülés 16. Győr szab. kir. város közgyűlésének levele Baross Gáborhoz. Győr. 1887. január 1. Polgármesteri iratok IV 802/11 17. Győri Közlöny - 1887. január 8. 18. Győri Közlöny - 1887. január 24. 19. A vasutak államosításáról lásd a szerző: A „vasszekér” diadala című könyvétBudapest, 1987. 20. Ezt a támogatási formát a hazai vaspályák építésének kezdeti szakaszában alkalmazták az akkori kormányok, de a teher az utókorra hárult. A kamatgarancia azt jelentette, hogy a kincstár vállalta az adott vonal évi meghatározott százalékú - általában 3-5 - nyereségét akkor is, ha a tényleges gazdasági eredmények nem tették lehetővé az osztalék kifizetését. Előfordult olyan eset is, amikor egész évben nem, vagy alig használták a vaspályát, de a költségvetésből ki kellett fizetni a szerződésben évtizedekkel korábban biztosított támogatást. E garanciális indokokból kifizetett összegek nagysága egyre nőtt és az egyébként is veszteséges államháztartást további terhekkel sújtotta. A polgári államigazgatás kiépítése, a honvédség laktanya építési programja, a vízszabályozás, a bővülő oktatási és kulturális hálózat kiadásai mind - mind önmagukban is óriási összegeket emésztettek föl az állami bevételekből. Mindehhez járultak a kamatgaranciális kifizetések, melyeket Baross mindenáron csökkenteni akart. A terhek csökkentését, illetve eltüntetését egyetlen módon érhette el a miniszter: az érdekelt társulatok pályáit megvásárolja a kincstár és az Államvasutak hálózatához kapcsolja. Az államosítási tervével sok ellenfelet gyűjtött össze Baross, hiszen a vicinálisok megváltásával eltűntek, vagy csökkentek azok a jól fizető, kényelmes igazgatósági tagságok, melyekben eddig kevés munkával viszonylag sok juttatást kaptak az érdekeltek. 21. Mondását több helyen idézik, például: Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme Budapest, 1937. 330.p. 22. A körlevelet közli: Gyömrei S. - Vértessy M. im.: 116-p. 23. Győri Közlöny 1890. december 3. 24. Képviselőházi Napló 1891 25. Győri Közlöny 1889. január 13. 26. Vasvármegye - 1891. november 11. 27. Győri Közlöny 1892. május 10.
