Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Majdán János: Baross Gábor

76 Úr Dunatái • 2002 [únius A Vágvölgyi Lapok cikkeit sokan olvasták, ugyan, de magát az újságot keve­sen fizették elő, pedig évente csak hat forint volt az ára. Az első évfolyamot 178 előfizető rendelte meg és ebből következett, hogy veszteségessé vált az újság, Ba­ross azonban ismertté tette magát az egész megyében, és a környező törvényható­ságoknál is. Bár a főispán és az alispán gyakran dohogott baráti körben a megje­lent cikkek miatt, de a szorgalmas és jó felkészültségű hivatalnokot hivatalosan soha nem vonták felelőségre írásaiért. Sőt! Az 1874-es esztendő végén a megye fő­jegyzőjévé választották, s ekkortól már tisztes fizetést kapott. Ezzel egyidőben ideiglenesen kinevezték a megyei árvaszék elnökének, ami nagy megtiszteltetés­nek számított, és egyúttal a legbizalmibb állások egyike volt. Baross négy eszten­dő leforgása alatt bebizonyította, hogy nagybátyja ajánlása alapján, a hagyomá­nyos családi kapcsolatrendszer segítségével került ugyan a közigazgatásba, de ott már saját tehetsége révén folytatta sikeresen pályáját. Az új esztendőben a lap szerkesztését átadta egyik barátjának, Baross ettől kezd­ve a hivatalon belül próbálta megvalósítani elképzeléseit. Kubicza Pál főispánnak kapóra jött az 1875 nyarára kiírt képviselői választás és a párt hivatalos jelöltjével szemben Baross Gábort támogatta a puchó-illavai kerületben, ahonnan 27 évesen egyhangú szavazással került be az éppen megalakult Szabadelvű Párt képviselője­ként a T. Házba. A magyar országgyűlés legfiatalabb képviselői közé tartozott, s emi­att a T. Ház körjegyzői tisztségét is betöltötte - három társával együtt. Ekkor került sor a már említett első beszédére, ahol Tisza Kálmán sietett a segítségére. Az első parlamenti ciklusban - a körjegyzőség mellett - tagként beválasztották a kérvényi, a közoktatási és a közgazdasági bizottságba is. A képviselői fizetés mellé ezzel szerzett további jövedelmet magának, hogy a családját tudja támogatni. Az első képviselő­­házi beszédének elmondása váratott magára, amiben része van a fiatal társak rend­szeres folyosói ugratásának is. A magas növésű, széles vállú, barna bőrű fiatalembert a csipkelődő fiatal képviselő társak „tót szerecsen ” néven emlegették. Előbb egymás között, majd hamarosan nyíltan is ezen a néven hívták Barosst. Az első hozzászólása után a Képviselőházban sokáig hallgatott, a legközeleb­bi szereplésére a kiegyezés gazdasági szerződésnek megújítása körüli vitában ke­rült sor. A magyar kormány - élve törvény adta jogával - tízévente újratárgyalta a Béccsel kötött vámszerződét, s ennek során 1875. november 28-án fölmondta a vám és kereskedelmi uniót. Hosszú és nagyon éles vita vette kezdetét, melynek so­rán Baross Gábor több alkalommal vett részt a munkálatokban. A Baross korosztályához tartozó képviselők természetesnek vették az Európa nagy részén elterjedt liberális gazdasági rendszert, az egyének és áruk szabad moz­

Next

/
Thumbnails
Contents