Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Majdán János: Baross Gábor
74 Út Dunatát • 2002 június A cím birtokosaként már könnyebben kapott állást és a trencséni törvényszéknél alkalmazták. Ez már fizetéssel járó hivatal volt és a pénzzel sikerült a családját támogatni. Baross bekerült az apjától gyakran emlegetett igazságszolgáltatási gépezetbe, annak legalacsonyabb pontján kezdett el dolgozni. Gyorsan rádöbbent, hogy a korábban hallottakat nem, vagy alig-alig tudja használni munkája során. Az új polgári állam berendezkedése során Trencsénben is felállították a törvényszékek mellett a járásbíróságokat, az ügyészségek, ahová törvényben előírt szakképesítés kellett, de egyúttal jól fizetett állami hivatalnokokká váltak. A modern igazságszolgáltatás megszervezésére akkor került sor, amikor a kiegyezés utáni években Baross Gábor elkezdett a szülőföldjén dolgozni. Trencsén a korabeli megyeszékhelyek közül az egyik legkisebb lélekszámúnak számított. Az alig 4000főt számláló településen a magyarul beszélők aránya még a magukat annak valló zsidókkal együtt sem tette ki a népességfelét. A többségben lévő szlovákok és a nagy számban ott élő németek beszéde hallatszott az utcán, amelybe cseh szavak is keveredtek^ A megyeházán a hivatalos nyelv a magyar volt, de - a törvényben előírtaknak megfelelően - gyakran használták a szlovákot is. Baross jól beszélt szlovákul, de a családi nevelés és saját személyisége következtében nehezen fogadta el a kétnyelvű ügyintézést. A megyei törvényszéken kapott állása mellett folytatta tanulmányait és a végzés után két évvel a pesti egyetemen ügyvédi vizsgát tett és a kiállított oklevél alapján már önálló praktizálásba kezdhetett. A jó megjelenésű, közvetlen modorú és barátságos nőtlen fiatalember igen népszerű volt az egész megyében. Az ügyvédi vizsga - a korszakban szokatlanul gyors - letétele is szorgalmát és kitartását mutatta. Furcsa kettőség figyelhető meg Baross Gábor egyéniségében. A magánéletben gyakran folytatott diskurzust szlovákul, vagy németül. A minden héten megtartott kártyapartiján a játékostársaival sokszor ugratták egymást szlovákul. A magánéletében jól megvalósította a korabeli politikai elit által képviselt nézetet: sok nyelvet beszélnek Magyarországon. Ugyanakkor teljesen egyetértett a Deák Ferenc által megfogalmazott „egy politikai nemzet van, a magyar” elvvel, melyet az általa indított hetilapban képviselt. Három barátjával együtt 1874-ben Vágvölgyi Lapok címen indított el egy rövid ideig működő újságot, melyet az első évben jórészt maga írt és szerkesztett. A magyarul és németül megjelent írások mellett szlovák nyelvű hirdetéseket is közreadó lapot nagy megbotránkozással fogadták a hivatali kollégák, barátok és ismerősök. Sokaknak már az megdöbbentő volt, hogy a
