Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Buda Attila: Elza pilóta és a töprengő utókor

Buda Attila • Elza pilóta és a töprengő utókor

43

lenállás fogalompárok felé tolták el, ezt különböző műfajú alkotásaiban is tetten lehet érni, s ezek lettek az Elza pilóta elméleti konstrukciójának kiindulópontjai is.

A regény azonban nem csupán a művelődéstörténet közelmúltjához, hanem a jelenhez is erősen kapcsolódik. A cselekmény idején ugyanis a földi társadalom már csak két Államból tevődik össze: a konzervatívokból és a haladás elkötelezettjeiből. Elza, az előbbibe született, ott parancsolták ki a frontba, ott kellett megtagadnia mindent, amit az élet értelmének érzett, ott végezték ki azt, aki kedves volt előtte; s onnan menekült át nagy lelki tusakodások után a másik Állam területére, mert azt gondolta, hogy abban nem a harc istene az egyetlen isten. Ám a haladás híveinek országában gyűlölt ellenségként fogadták. Ha nem pilóta lenne, azonnal kivégeznék, mert már egyik Állam sem tart hadifoglyokat. így azonban szaktudását és tapasztalatait még fölhasználják, s repülőjét hazája és szülővárosa fölé kell kormányoznia, ahol talán még anyja halálát is éppen az ő bombái okozzák. S a pusztítás látványát „Elza is sokszor szemlélte a magasból, kényszerű kőrútján. Onnanfelülről még érdekesebb volt.”" Az ostorcsapásszerű befejezés, a bűvös körből való kitörés lehetetlensége, a kegyetlenséggel járó alávetettség elfogadása, mint a happy and hiánya, s így az olvasó önvizsgálatra késztetése, illetve a katarzis beemelése párhuzamba hozható Pierre Boulle: A majmok bolygója14 és George Orwell: 198415 című regényeinek, önmagukon szintén túlmutató befejezésével. A három műnek természetesen semmi közvetlen kapcsolata nincs egymással, azon kívül persze, hogy íróik időben és térben egymástól távol bár, de azonos társadalmi jelenségeket vetve alá kemény és megelőlegező kritikának, ennek végeredményeként alkottákmeg keserű, negatív utópiájukat. Elza pilóta a független értelmiségi nagy jelképe, aki naiv hittel átmegy a másik táborba, mert ott saját hazájánál emberségesebb körülményeket remél. De nem. Minden mindenhol ugyanaz. Sőt.

Jegyzetek

1. A Babits család volt szekszárdi könyvtárának, jelenleg ifjabb Babits István tulajdonában lévő töredékében található például a következő kötet: NITTI, Francesco: Bolschewismus, Fascismus und Demokratie. München, 1926, Franz Hanfstaengl.

2. Révay József: ... vagy a tökéletes társadalom. — Századunk, 1934. 1/45-47. p.

3. PALASIK Mária: A gyömroi gyilkosságok és következményeik, 1945-1946=Vz\ósí%, 1995.4/58-68. p.; PALASIK Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon, 1944-1949. Bp., [2000], Napvilág Kiadó. 84-93. p. (Politikatörténeti Füzetek XVII.)

4. Név nélküli értékelő melléklet befejező mondata BOULLE, Pierre: A majmok bolygója című regény magyar fordításának végén.

5. HUXLEY, Aldous: Szép új világ. (Ford.: Szentmihályi Szabó Péter.) [Bp., 1982], Kozmosz. Részlet Nagy Péter utószavából.

6. BABITS Mihály: A gólyakalifa. Kártyavár. Tímár Virgil fia. Elza pilóta. (Szerk., a jegyzeteket írta: Belia György.) [Bp., 1982], Szépirodalmi. (Babits Mihály művei)