Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Sipos Lajos: "Életem egy kis vidéki városban kezdődött..."
28 Úi Dunatát • 2002 június A felnőtt költő a gyermekkorából más emlékeket őrzött meg. Szorongásos álmai jutottak az eszébe, az elalvástól való félelme, az a tény, miként próbálta az ágyba becsempészett tűvel magát szurkálni, nehogy elaludjék. Meg arra emlékezett, hogy négyévesen a versek foglalkoztatták, s maga is „verseket csinált”, ahogyan 1923-ban mondta, meg gúnyverseket fabrikált a nemszeretem ételek ellen, s ezeket „dúdolta”, „bömbölte”, amikor csak meglátta az ebédlőasztalon az általa „annyira gyűlölt” ennivalót. És a Lord nevű kutya jutott eszébe, akinek ki akarta „pödörni a bajuszát”, s aki erre „úgy megharapta a fejét” - mesélte Szabó Lőrincnek -, hogy „beteg lett”. Egy kényszerképzet is gyötörte. Az ágya fölött egy történelmi metszet lógott, Dezső hősi önfeláldozása a királyért. Ezen a képen (vagy esetleg egy másikon) „volt egy sisakos, páncélos vitéz”, alá olyan volt, „mint egy kéményseprő. Prém, sisak, kacagány, tollak.” A kisgyermek mindezt kefének nézte, s mivel az „egész olyan szörnyű hatással volt rá”, a vitézt elnevezte Kefe Benkének, elhitetve magával, „hogy ez él, és náluk lakik a kaminban”. Az otthoniak azzal rémítgették ezután, hogy bedugják őt is a vitéz mellé. A gyermeki képzelet Kefe Benkéhez társított egy másik helyet is. A szőlőjük felé menve minden esetben elhaladtak agyagba beásott barlanglakások mellett. Az egyikben laktak, a másikban nem. A használaton kívül, félig beomlott üregekben kígyók tanyáztak. Úgy képzelte, „a Kefe Benke is ilyen helyeket kedvel.” S félt a rókák vonításától a szőlőben. Meg a kutyáktól is tartott; sokáig nem mert elmenni egyedül egy kutya mellett az utcán. És mindenekfölött „egy rettenetes, önmagát mindig folytató álom gyötörte” - mondta el 1923 decemberében a Magyarország című napilapban. A gólyakalifában, tette hozzá, a gyermekkor „rémei ébrednek föl.”20 1886. május 5-én született meg Babits Misi testvére, Angyal Irén Sarolta, kislányként Angyalka, később a családtagoknak és barátoknak Angyus, akivel a majdani költő sokat veszekedett ugyan, akit azonban nagyon szeretett, s aki két-három éves korától segített feloldani az öt-hatéves belső feszültségeit. Sokat játszottak együtt. Az egyik kedves közös játékuk volt, idézte többször is Babits, hogy mindenféle gyermekasztalkákat és gyermekszékeket kihordtak az udvarra, ott hajót építettek, s ő „iszonyú méltóságosan mint kapitány, a hajó fedélzetén állt”, a húgát pedig rendre felküldte „az árbóckosárba”.21 Kisdiák Pesten A Babits család élete 1888 őszén megváltozott. Id. Babits Mihályt, több bírótársával együtt, október 29-étől szolgálattételre a budapesti királyi ítélőtáblához ren
