Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szőts Zoltán: Székely életek
Szőts Zoltán • Székely életek 75 iskola működik román nyelvórával Remetén. Magyar nyelvű középiskolák, Marosvásárhelyt magyar orvosi-gyógyszerészeti egyetem teszi lehetővé a magyar nyelvű továbbtanulást. Kétnyelvű feliratok igazítják el a lakosokat az üzletekben, közintézményekben. A hatvanas évek közepén tűntek el a kétnyelvű feliratok és az autonóm tartomány. Remetén a 60-as évek kezdetén még hallani sem akartak a szövetkezeti gazdálkodásról, 15 év múltán aztán ők is a közösben dolgoztak - nem túl eredményesen. A nyolcvanas években Remetén reneszánszát élte a népi kultúra és a vallásos szemlélet. Jelképes, hogy a csíksomlyói Mária-szobor másolata Budajenő 14. századi kápolnájába került. Két asszonysors két kirajzás megélt története. Orosz Teréz 140 ditrói, remetei, gyergyószárhegyi család - a túlnépesedett Gyergyó - a Szatmár megyei Börvelybe történő felelőtlen-átgondolatlan kolonizációt és súlyos következményeit láttatja egy hadiözvegy szemével. A román telepesek elűzése után, a bécsi döntés folytán magyar uralom alá került Szatmár-vidékre kerültek. A változásokat nem telekkönyvezték, a visszatérő román fennhatóság alatt földönfutóvá lettek. 1946- ban a Buda környéki falvakba telepítették őket a kitelepített németek helyére. A kétszeres beilleszkedés minden kínja-tragédiája elevenedik meg. A Szemelvények Puskás B. Ferenc okiratgyűjteményéből a börvelyi tragikus telepessors dokumentumai. A ditrói Kecseti Julianna a budai székely telepesek integrációjának keserveit láttatja. 1949-1955 közötti székely elvándorlást érzékelteti a dunavarsányi szórvány kialakulásán át. Gyergyó kultikus központja a szárhegyi Ferenc-rendi templom és zárda története a múltba, a csíksomlyói 1990. évi búcsú a jelenbe vezeti az olvasót. A Balás Gábor köteteiben megszokott gazdag rajzos szemléltetésből jelzésszerű néhány népi diszitőhím, címer jelenik itt meg. A szerkesztő annak ellenére, hogy félbemaradt önéletrajzot, és visszaemlékezés-töredékeket sorakoztatott fel, mégis teljes képet adott egy falu, egy vidék, egy magyar népcsoport viharos 100 esztendejéről. (Dr. Balás Gábor szerk.: Székelyek útja a hargitai tájról. Közlekedési Dokumentációs KFT. 1997. Budapest) Szőts Zoltán
