Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 1. szám - Szőts Zoltán: Székely életek

72

Út Dunatáí • 2001 március

Törökországba. Apja, Balás János gazdálkodó, értett németül, románul kiválóan beszélt, Remete falu bírája is volt.

Gyermekkorát a székely falu szokásaihoz híven töltötte el. Atyja mellett a gazdálkodás minden fortélyát kitanulta, a jég hátán is megélő székely mozgékonysága-talpraesettsége vezérelte egyéni útját. A más vallásúakkal és nemzetiségűekkel szembeni türelmes magyar értelmiségi viselkedést apja példáján kezdte megtanulni, aki a románokkal és a cigányokkal a saját nyelvükön beszélt üzleti tárgyalásai alkalmával. Elemi iskolái elvégzése után Marosvásárhelyre, a katolikus algimnáziumba, ötödik osztálytól kezdve csíksomlyai gimnáziumba került. E kiváló iskolákban a magyar diákok mellett örmény és román diákok is jártak. Balás Elek a Lucianu-féle memorandum-per idején megvédte román diáktársait.

Érettségi után 1901-től a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be. Egyetemi évei legnagyobb élményeként élt meg, hogy 1903-ban az egyetemi ifjúság kiküldöttjeként Rómába utazhatott XIII. Leó pápa jubileumára. Szemtanúja a kolozsvári Mátyás-szobor avatásának. Tanárairól megjegyzi, hogy sosem tettek különbséget nemzetiségre, felekezetre való tekintettel.

Kolozsvár és a székelyföldi megyék hagyományosan a 48-as függetlenségi párti politizálás fészkei. Itt ismerkedik meg a párt jeles képviselőjével, Bartha Miklóssal, az Ellenzék című lap jeles közírójával. 1904-ben a csíki választókerületben az időközi választások során korteskedik, az Ugrón Gábor, majd később Szederkényi Nándor vezette csoportosulás mellett kötelezve el magát. Az időszaki választás az ország hangulatát jelzi, az ellenzék meggyőző fölénnyel nyert.

Jogtudorrá avatása után Budapesten gyakornokoskodik. Wekerle Sándor nemzeti kormányzása idején Csík vármegye törvényhatósági bizottságába is beválasztják. Vármegyéje küldöttségében részese II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalában. A marosvásárhelyi királyi tábla előtt szerezte meg ügyvédi oklevelét 1908-ban, ezután jól menő ügyvédi irodát tartott fenn a román megszállásig Gyergyószentmiklóson. Kezdeményezésére alakult meg a ditrói Mezőgazdasági Bank és a Gyergyói Bank és Takarékpénztár R.T., mindkét intézetnek igazgatósági tagja és jogtanácsosa volt. Egyidejűleg városatya Gyergyószentmiklóson, tiszteletbeli főügyész, majd a háború végén a megyei törvényhatóság közigazgatási bizottságának a tagja.

Erdély 1915-ben bekövetkező román megszállása idején Budapestre menekült, az ott alakult menekültügyi bizottság tagja, feladatául a gyergyói menekültek istápolását kapja. A háború idején a 48-as Függetlenségi Párt lapjának a Magyarországnak a szerkesztésében vesz részt, itt kerül kapcsolatba gróf Károlyi Mihály or-