Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Győrki Edina Gabriella: Bűn a kútban és a párnán
Györki Edina Gabriella • Bűn a kútban és a párnán 39 vá... Ez a »családregény« egy lényeges ponton különbözik a klasszikustól. Nevezetesen abban, hogy nincs tanulsága. Mindez egyszerűen csak megtörtént a közönyös ég alatt, sugallja az író, valahol Magyarországon.”19 Herold Ágnes viszont éppen úgy látja, hogy nem nevezhető családregénynek a mű, „mert nem derülnek ki a családi viszonyok, de azért sem, mert - mi is az? Mi az a család? Közös nyelven kéne beszélni hozzá? Vagy közös párnán aludni?”20 A hagyomány és a modernség „harca” is kitűnően megfigyelhető mindkét regényben. A Szilágyi-művel kapcsolatban G. Kiss Valéria Thomka Beáta nyomán hangsúlyozza, „az a szembeötlő, hogy ez a regény egyszerre felel meg a hagyományos poétikai követelményeknek és a modern formateremtő epikai érzékenység igényeinek”.21 A Závada-regény esetében is felmerül hagyomány és modernség ellentététének kérdése: „A hagyomány és az újítás mindig is versengett egymással, és természetesen voltak korszakok, midőn inkább a hagyomány, és voltak korszakok, midőn inkább az újítás érvényesült. A legtermékenyebb korszakok mindazonáltal azok lehettek, amelyek összhangba tudták hozni a hagyományokat és az újításokat, és a tradíció bizonyos mozzanataira tudták építeni a mindenkori modernséget.”22 Míg Pomogáts Béla ebben a tanulmányában úgy vélekedik, hogy napjainkban nincs meg ez az összhang, hogy valamiféle zavarnak vagyunk a szenvedő tanúi, amelyet az okoz, hogy a hagyomány és a modernség élesen egymással szemben érvényesül, addig ez a „párnakönyv” talán éppen az ellenkezőjét látszik igazolni. Talán - mert mégsem sikerült teljes mértékben megtalálnia a szerzőnek az összhangot (vagy nem is akarta?), a régi napló(k)ból „csinált” új napló ugyanis nem ugyanolyan (magas) színvonalú. Ennek a színvonalesésnek viszont külön szerepe van a napló (és a család) történetében, tehát Závada Pál úgy használja a hagyomány és az újítás ellentétét, hogy az „összhang” érzetét kelti, s létrehoz egy maradandó, talán kánonalakító művet. Jadviga és Szendy Ilka - párhuzamok és ellentétek a két nőalak között Jadviga alakja nem egyedüli a magyar irodalomban, úgy gondoljuk - Alexa Károllyal egyetértve -, hogy Szilágyi István hősével, Szendy Ilkával is rokoniélek, s ezt próbáljuk a következőkben megvizsgálni és megválaszolni. A női főszereplőket a következő szempontok szerint figyeltük meg: alapérzések, szeretet-, szereleméhség és -vágy, valakihez való tartozás vágya, ezzel párhuzamosan a szabadság vágya, önazonosság keresése, teremtés-rombolás ellentéte, ismétlődő cselekvéseik.
