Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Péter László: Juhász Gyula Trianon-élménye

Tanulmány

95

lésben egyaránt az ő verseivel lehetne és kellene pótolni a fél évszázadon át elhallgatott, ifjúságunk tudatából kiesett trianoni ismereteket. Nyolcvan év, a második világháború, a népességi változások (fogyó magyarság, vegyes házasságok, természetes és erőszakos asszimiláció, az utódállamok betelepült népessége stb.) után káros és felelőtlen illúzió minden politikusi szólam, amely azzal áltatja önmagát és híveit, hogy van értelme és lehetősége a határon túli magyarság ismételt ide csatolásának. Csak annak van értelme, amit Juhász Gyula első „irredenta” verséből idéztem:

Ha nem volt jó az ágyú és a puska,

A honi nyelv zenéje égbe zúgja,

Hogy szent jogunk van itt a nap alatt!

A magyar nyelv, történelem, művelődés, irodalom, költészet, népköltészet, képzőművészet, tánc s így tovább: ez őrizheti meg a történelmi Magyarországon, a szülőföldjükön, de más államban élő magyarokat magyarnak. Trianonról pedig Juhász Gyulával valljuk:

Nem kell beszélni róla sohasem,

De mindig, mindig gondoljunk reá.