Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Vasy Géza: Kormos István, a gyermekirodalom mestere
Tanulmány 79 dakszli fogságba kerül, vele békét kötnek, ő lesz a házőrző a csak macskák által lakott házban, a többi kutya pedig elmenekül. A végső tanulság az, hogy fő a barátság. A három testőr hazamehetett a falujába. Bilkeygorzó megnősült. Rafaelnek megjelent a verseskötete, a Nyávogiszerenád, és jó kritikákat kapott. Micó régi vágya is teljesült, elrepülhetett Párizsba, persze a Frakkavion gépén. E történetben is előadatik Mörrenmorcogi Micó meséje: Lédiell szórakoztatná vele a csízkalitkába zárt dakszlit. Micóról megtudjuk, hogy a háztetőn szeret sakkozni a kútkávafestővel, nagybácsikája egy pakisztáni tigris. Sokat olvashatunk Rafael verseiből is. A csúcsos hegynek szaladó Pincérfrakk utca pedig olyan keskeny, hogy az autóbusz csak úgy fér el rajta, hogy „mindig kiballag tizenkét fűrészes manó, és hosszában elfűrészelik az aranyszínű autóbuszokat”. E mesében minden a helyén van, minden arányos és végső soron bájos. Kormos gyermekirodalmi művei közül a didaktikusságtól mentes játékosság itt a legtisztább és legeredetibb. A hetvenes években még három rövidebb prózamese született: a Zöldbajusz Marci királysága (1972), A zsiráfnyakú cica (1974) és A pöttyös zöld lovacska bátyja (1977). Mindegyiküknél meghatározó szerepe van a képnek, már a fogantatásnál is. A Zöldbajusz Marci királysága annak a plakátnak a részleteit kerekítette mesévé, amelyet Würtz Adám készített egy nyugat-európai gyermekrajz-kiállításra. Gaál Éva közreműködésével készült A zsiráfnyakú cica, a történet rajzországban játszódik, maga a cica varázspapírból és tündérfestékből készült. E Színpompánia nevű ország egyetlen ellensége Gonosztódor és az ő Felhőkatonái, akik tönkre tudják áztatni és szétmázolni e csodás országot. A gonosz intrikus Ceremóniamesternek és feleségének, Lilamorcnak a cselszövését végül Prücsök, a zsiráfnyakú cica leplezi le, megmentve ezzel az országot. A pöttyös zöld lovacska bátyja Reich Károly színezett linómetszeteivel van szoros kapcsolatban. Amiként a linómetszetek, a szöveg is inkább meseillusztráció, imitáció, de van egy fontos különössége: a Szigetközben játszódik, s az esküvőre az egész vidék összegyűl: „Még aznap fényes lakodalmat laktak a kéttornyú palotában. Annyi vendég gyűlt ott össze, hogy annyi tenger embert még sose láttak Lipitonkán. Voltak ott ásványráróiak, mecsériek, héderváriak, lickóiak, lébényiek, de még a győri halaskofák is megtisztelték Kisbence és aranyhajú Zsófika lakodalmát.” Az önvallomás pontos: lírai gyermekverseket valóban alig írt a költő. Halála után megjelent ugyan egy válogatás (A nyár gyerekei, 1985), de ebben csak a nyitó- és záródarab tekinthető lírai gyerekversnek. A kötet első felében a lírai életműből ismert 14 „felnőttvers” szerepel, majd fél tucat verses mese következik, a legeredetibbek közül. Bár a szakirodalom érthetetlen módon hajlik arra, hogy a Profán mágiát
