Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Valachi Anna: Pygmalionok (tanulmány)
Tanulmány 63 Ha most emlékezetünkbe idézzük, hogyjózsefjolán - igaz, csak fivére halála után - eredendően József Attila buzdítására szánta el magát az írásos önkifejezésre (könyvéből és levelezésükből is tudhatjuk, hogy bécsi és párizsi diákéveiben a költő biztatta ideggyenge nővérét az alkotómunka terápiás alkalmazására, s halála előtt meg volt győződve arról, hogy Jolán lesz az életrajzírója), s ha eltöprengünk azon, mitjelent Móricz emlékcikkének a címe: József Attila emlékeztet magamra, és hogy kitől kapott katartikus ösztönzést Csibe gyerekszáj-történetei után Csőre zsoltár-regényének, az Árvácskának megírására, sőt ha Makai Ödön személyiségváltozásánakjolán szerepén túlmutató okain is elgondolkozunk - előttünk áll ennek az irodalmi és családi körnek a közös szellemi alakítója, az apák, a fiúk és a még meg sem született generációk formálására is képes Pygmalion: József Attila. Jegyzet Móricz rokoni kapcsolata révén is kötődött Vásárhelyhez. Mint Kálmán Kata később még többször idézett naplójában leírta: az író húgának nagyobbik fia iparművésznek készült, s egy itteni fazekasnál tanult, akinek munkájával annyira elégedett lehetett, hogy a harmincas évek végén a vásárhelyi mesterember kemencéjében kiégetett cserépből építették fel az író leányfalusi házának iparos-remekműnek beillő, díszes cserépkályháját. Talán a Makaiékkal ismeretségbe került unokaöcs hívta föl az író figyelmét a Pestről érkezett ügyvéd népművészeti kollekciójára. - A vendégeskedés lehetséges dátumára egyébként csak következtetni lehet. Péter László szerint 1934. március 7-én találkozott először Móricz és a költő Hódmezővásárhelyen, Makai Ödön lakásában. (Vő. Péter László: József Attila közöttünk. Szeged, 1980. 84.) Néhány nappal később, március 11-én valóban megjelent Móricz riportja Reményt hoz a tavasz címmel a Pesti Naplóban kecskeméti, szegedi és hódmezővásárhelyi tapasztalatairól. Mivel azonban az emlékcikkben foglaltak szerint József Attila találkozásuk idején azt állította, hogy már két hónapja élvezi Makaiék vendégszeretetét, valószínűnek tűnik, hogy egy későbbi - föltehetőleg áprilisi-májusi hódmezővásárhelyi látogatása során találkozott az író a költővel. Makai azonban nyilván korábbról ismerhette az írót, akit március 10-i, majd 14-i dátummal írott leveleiben értesített egy március 18-ára tervezett irodalmi est előkészületeiről. A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában M.100./1318/2. katalógusszámon őrzött levele így hangzik: „Kedves Zsiga bátyám! Tegnap huzamosan beszéltem a polgármesterrel és Weisz Lászlóval a várható eredményről a március 18. előadásra nézve, azonban oly nehézségek vannak, hogy együttes elhatározással - a Te hozzájárulásod reményében elhalasztottuk, illetve egyelőre lemondottuk ezt az estélyt. Oka az, hogy szombaton kezdődik a háromnapos országos vásár, amit egybekötöttek különböző frontharcos összejövetelekkel és így veszélyeztetnők az est sikerét, ha ehhez a terminushoz ragaszkodnánk. Az ilyen irodalmi estét látogató stock ca (sic!) 50-60 ember, ennél többre nem számíthatunk, hacsak diákokat nem akarunk odavonzani, - míg ellenben kedvezőbb időben, amikor sem vásár nincs, sem pedig egyéb alkalmak nem kötik le a publikumot, 120-150 emberre lehetne számítani minimálisan. így aztán neved és prestiged (sic!) érdekében helyesebbnek tartottuk az estélytől való elállást a Veled való legközelebbi megbeszélésig. [...] Igen örülnék, ha programmod (sic!) szerint a jövő héten felkeresnél bennünket, közöld velünk levélben, hogy várhassunk az állomáson. Itt tartózkodásodat arra is felhasználnám, hogy egy szélesebb baráti kör a kaszinóban este vendégül lásson Téged. Őszinte melegséggel üdvözöl igaz híved: dr. Makai Ödön”.
