Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Baranyi Ferenc: A nótám (tárca)
20 Út PuNATÁr • 2001. december a bozótban már a harcosok helyén ott parázslottak a vadállatok szemei elment egészen a kőig lehajolt mögötte felszikráztak az izgatott fáklyák fehér haja delejesen vibrált a parányi fényben s betűzgetni kezdte a messziről jött üzenetet a nagy hegyekből jött egyetlen írástudó a-vant-gárd Baranyi Ferenc A NÓTÁM Dalold el a nótádat, és megmondom, ki vagy! Eredményes módszer: régi példák is igazolják. Mert - teszem azt - Ady Endrének a Mátészalka gyászban van kezdetű népdal volt a nótája. A legtökéletesebb mértékben rímel vele. A komor, balladisztikus ének sötét színei teljesen megegyeznek az Ady-versek vérárnyalatos aranytónusával. Móricz Zsigmond a Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján kezdetű dalt intonálta, amikor a homoki borocska meghozta a nótázó kedvét. Miről is szólt volna a legnagyobb „keletmagyar” nótája másról, mint a Tiszáról? Sarkadi Imre is mély átéléssel énekelte mindig, hogy „a szerelem szélesebb a tenger vizénéT, hiszen úgy lángolt Kondor Ágiért, hogy csak ő tudhatta igazán, milyen széles a szerelem. Az én nótám is népdal. Mindössze négy sora van: Zöld erdőben lakom, keressél galambom, nyári folyóvíznek csak zúgását hallom, nyári folyó vize ő'sszel megaluszik, de az én szerelmem soha meg nem nyugszik. A dallam egyébként apró eltérésekkel megegyezik a Megrakták a tüzet kezdetű, közismert népdal melódiájával. Nos, magam is sokat töprengtem azon, hogy mitől olyan kedves nekem a népköltészetnek ez a kurta, de igen-igen mélyből fakadó terméke? Talán a nyári folyó miatt. Én valamiféle alga, pisztráng vagy tintahal lehettem az előző életemben, mert delejes hatással vannak rám a vizek. Amikor Franciaország egy Royan nevű tengerparti városkájában hónapokig tartózkodtam ösztöndíjas diákként, egyszerű volt a napi programom: déli tizenkettőig különféle audio-vizuális nyelvtanfolyamokon vettem részt, fél egykor megebédeltem a Hőtel Terminum családias éttermében, pontban kettőkor pedig