Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 3. szám - Rácz Péter: Csodabogarak iderajzása
82 Úr PUNATÁT • 2001 SZEPTEMBER Rácz Péter CSODABOGARAK IDERAJZÁSA Amióta a fordítók nem súlyos írógépek billentyűzetét ütik, kezüket tehát megkímélhetik a nehéz testi munkától, két olyan testrészük maradt, amely munkájukhoz elengedhetetlen: a fejük és a fenekük (a szívükről most nem beszélnék, lévén az ide szükséges valójában nem is testrész, legfeljebb képletesen: a munkát, a nyelvet szeretni nem azzal a gyerekököl nagyságú nélkülözhetetlen szervvel szeretjük, hanem a nyíllal átdöföttel). Terjedelmesebb munkáknál megfordítanám a sorrendet: első az ülep, annyit kell a fordítónak ülnie. A rutin pedig sokszor olyan jól működik, hogy fejtörést alig okoz a munka. Az irodalom egyébként oly precíz és aggályos tolmácsa természetesen ebben az elbizakodott állapotában szokta elkövetni a lejterjakabokat, amelyek amúgy a fordítás nehezen elkerülhető velejárói, mondhatnánk nincs fordítás lejterjakab nélkül. A fordító munkája azonban a gályarabéhoz hasonlatos, izzadás és ritmus, izzadás és izzadás. Az előbbiekből következik, hogy a fordító és a ló között nemcsak igavonás, hanem étkezés dolgában is nagy a hasonlóság: mindketten állva esznek, előbbi a sok ülés miatt. Felállni, sétálni, manuális munkát végezni, vagyis relaxálni - ez az, amit a fordító rettenetesen szeret, amikor nem dolgozik. Miután a fordító munkával kapcsolatos igényei a fentiek nyomán könnyen körülhatárolhatóak, nem volt nehéz azokat intézményes formában kielégíteni. Ezt nevezik Magyarországon néhány éve Fordítóháznak. Balatonfüreden, egy kies, múlt századi villában található, zárt és nyitott egyszerre, mint a jó helyek általában: lehet odamenekülni és lehet elmenekülni onnan. Definíciószerűen: alkotóház, olyan külföldi fordítók számára, akik magyar irodalmat fordítanak saját nyelvükre. Műhely és szellemi központ, találkozóhely, ahol indiainak és bolgárnak, svédnek és franciának, orosznak, spanyolnak vagy izraelinek közös a nyelve. Magyar. Ezen a terepen a fordítással kapcsolatos összes elméleti és gyakorlati kérdésre megtalálható a válasz. Ki fordít? Mit fordít a fordító? Miért fordít? Kinek fordít? Hogyan? Készíthető statisztika a Fordítóházban nyelvek, országok, lefordított szerzők, művek szerint, de figyelemmel kísérhető egy-egy fordító fejlődése, életművének alakulása is. A Fordítóház közel négy éves működése során az embereket leginkább ezek a statisztikai kérdések foglalkoztatták. Mivel ilyen összesítésekkel nem rendelkezünk, ezekre a kérdésekre többnyire kitérő válaszokat adok. Ha
