Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 3. szám - Albert Sándor: Fordítható-e a haiku?

Albert Sándor • Fordítható-e a haiku?

75

és vannak fordítók, akik „magyar verset” csinálnak belőle2. Érdemes összevetnünk ennek a haikunak néhány magyar fordítását:

Tó

Öreg halastó szendereg a langyos magányba némán... Most beléje cuppan loccsanva egy loncsos varangyos.

(Kosztolányi Dezső)

Tó. A hínárba most be egy béka - Micsoda lárma!

{Illyés Gyula)

Meglepetés

Ó, az öreg tó!

Egy béka ugrott belé - megcsobbant a víz.

{Képes Géza)

Tó, békalencsés.

Béka ugrik, zsupsz, bele! Vén vize csobban.

{Tandóri Dezső)

Lábát kinyújtja hosszan a versenyúszó béka, mikor a tóba lottyan.

{Faludy György)

Sima víztükör.

Béka ugrál a parton - Megcsendül a tó.

{Rácz István)1

Nehéz volna eldönteni, hogy a hat változat közül melyiket fogadnánk el jó szívvel az eredeti haiku magyar fordításának. Kosztolányi - akinek fordítói módszere igencsak vitatható4, de ha akart, tudott nagyon pontosan is fordítani5 - címet ad neki és 31 szótaggal fordítja, tele rakja alliterációkkal és rá jellemző jelzőkkel, betoldásokkal, igazi Kosztolányi-verset csinál belőle.6 Képes Géza is címet ad neki - a vers lényegét teljesen félreértő „Meglepetését -, de ő legalább a 17 szótagot pontosan betartja. Semmi nem indokolja viszont a múlt idő használatát. Tartalmilag kétségkívül Faludy György fordítása (a „versenyúszó” békáról, amely a tóba „lottyan”) áll a legmesszebb az eredeti haiku hangulatától. „Békalencsés” vagy „halas” tóról, „sima víztükörről”, „hínárról”, „lármáról” (!) nincs szó az eredeti haikuban, sem arról, hogy a béka a parton „ugrál”. A fordítás legnagyobb nehézségét éppen a vers hihetetlen nyelvi egyszerűsége jelenti, és az, hogy valójában semmi nem történik azon a pillanaton kívül, hogy a béka beleugrik a tóba, és a természet halálos csendjét, a környék fenséges nyugalmát egyetlen másodpercre megtöri a víz halk csobbanása7. Barátosi Balogh Benedek Dai Nippon című művének a japán iroda