Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 3. szám - Tarjányi Béla: A Biblia fordítása

Tartányi Béla • A Biblia fordítása

43

Tarjányi Béla

A BIBLIA FORDÍTÁSA

Az, hogy az emberiség történetében meghatározó szerepe volt a Bibliának, annak köszönhető, hogy léteztek bibliafordítások. És az, hogy a Biblia ma is kb. egymilliárd ember életére és mindennapjaira befolyással van, a bibliafordítások létének köszönhető.

Ez az egyetlen könyv, amelyet részben vagy egészben már több, mint 2000 nyelvre lefordítottak, és amelyből a világ számtalan nyelvén ma is évente több tízmillió példányt forgalmaznak és olvasnak.

Az emberi kultúra történetében az első igazán nagyszabású műfordítás éppen a Biblia (pontosabban az Ószövetségi szentírás) lefordítása volt, a hagyomány szerint a Kr.e.-i 3. században. Eszerint II. Ptolemaios Fhiladelphos (Kr.e. 283-247) idejében, az ő kezdeményezésére Eleazár főpap hetvenkét palesztínai írástudót küldött Egyiptomba, akik Alexandriában Pharosz szigetén hetvenkét napig dolgoztak a fordításon, amelyet az alexandriai zsidó közösség hivatalosan jóváhagyott. A fordítás Hetvenes, görögül Szeptuaginta néven vált ismertté a fordítók száma után.

Abból, hogy a Hetvenes fordítás a következő századokban milyen széleskörűen elterjedt, arra következtethetünk, hogy ez volt a héber Biblia legtekintélyesebb görög fordítása, ha nem is a legrégebbi vagy egyedüli. Valószínű, hogy Palesztinában és Antióchiában is készültek és használatban voltak más fordítások, ami azt jelenti, hogy a Szeptuaginta kezdetben „az alexandriai” változatnak számított. Az azonban vitathatatlan, hogy itt, Alexandriában olyan tekintélyre tett szert, mint a eredeti héber szöveg Palesztinában. Erről tanúskodnak Philo törvénymagyarázatai. Ugyanakkor az Újszövetség szövege (azaz a benne található ószövetségi idézetek szövege) azt mutatja, hogy teljesen egységes és mindenütt egyeztetett Szeptuaginta-szöveg ekkor még nem létezett. Egyébként a héber eredeti szöveggel is ez volt a helyzet kezdetben, csak Kr.u. 70-től indult meg az egységesítési folyamat. Ugyanezt igyekeztek érvényre juttatni görög nyelven is, ezért készült el Aquila fordítása, amelyet arra szántak, hogy mint egyetlen, autentikus görög fordítás, felváltsa a különböző fordításokat. Az elképzelés az volt, hogy egy pontos, „szó szerinti” fordítást készítsenek, úgy, hogy a héber szavak, szócsoportok fordítása során szinte gépiesen mindig ugyanazokat a görög szavakat használják, s így kizárjanak a fordításból minden fogalom-eltolódást, minden eltérést az