Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 1. szám - Sárközi László: Szemközt az örökléttel

Sárközi László • Vers

19

Sárközi László

SZEMKÖZT AZ ÖRÖKLÉTTEL

Huszonkilenc évem nem több; szédült játék; ma ékes vagyok - holnap tán éktelen, végtelen örvénybe hull jó és rossz szándék.

Életem: mint álom - tűnik a sohába, a sírnak súlyát felfogni képtelen, s a kő illatát sem érzi a mohában.

Bármit építenék, hiába, mert légvár s porlepte ajak mi a múltból dörög; mert múló még tán az is ami örök: hamuvá lesz egyszer a csillogó gyémánt.

Fényem alkonyán, éjemnek reggelén megvendégelsz egyszer sötét örökzölddel Pandora; szelencéd nyitott örökkön, mert fáj a fény és dideregve megyek én.