Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám - Műmelléklet: Szávai Géza: Székely Jeruzsálem - Tudósportrék: Szakály Ferenc

Tudósportré ■ Szakály Ferenc

71

mint 8 000 előfizetője van. A Rubiconnak is van vagy 20 ezer. Ez 50-60 ezer olvasót jelent. Sokan elolvassák a szakkönyveket is. Sok megdöbbentő levelet lehet kapni, persze, ha valami hibát követ el az ember. Mindig van valami reakció, akár vidékről, akár külföldről, amiből azt kell látni, hogy történelmünk közügy. Hogy ezzel a nagy érdeklődéssel, amely több tízezres nagyságrendet jelent, együttjárnak szetereotipiák, az természetes. Főleg, mert ez az idősebb korosztályokat jelenti, sajnos. Én rendszeresen foglalkozom „gyermekfertőzéssel” is történelmi értelemben, de ez az öregek műfaja. Nagyon megdöbbentem, mikor Kőszegen voltam Európa-ház előadáson, hogy kivételesen mennyi 40 év körüli volt jelen. Tehát itt egy elöregedett generáció, akit sok megaláztatás ért, nem fogékony a racionalitásra, most azt szeretné hallani, amit ő elképzelt, amit ő tanult. Én meg azt szeretném megtanítani, ahogy történt. És ebből akadnak konfliktusok. Nem jártam még úgy, mint Benda Kálmán, akit lehazaárulóztak egy konferencián, de mégiscsak baj, hogy ez a korosztály teljesen kivész, és légüres térbe kerülünk. Már nem lesz olyan hálás feladat írni. A legszebb napja egy történésznek, ha jól leszúrják. Ez azt jelenti, hogy elgondolkodtak a munkáján, válaszra inspirált valakit.

Ú.D. — A legtöbb történelemkönyvben és a történelemtanításban nagyon fontos szerepet kap Erdély a török hódoltság időszakában. Erdély és Erdély személyiségei, a másik oldalról, a királyi részről, Pázmány Péteren kívül nem igen szokott említés esni.

Sz. F.: Jó bemelegítő kérdés, mert egy erdélyi körútra indulok Marosvásárhelyre márciusban, s mögötte a Székelyföld, ehhez tudni kell, hogy nem vagyok nagyon népszerű Erdélyben. Sok külső MTA-tag van Erdélyből, akik engem megbecsülnek, némelyek tisztelnek, de általában helytelenítik, hogy kritikával szoktam illetni az erdélyi fejedelemséget. Én az erdélyi fejedelemségnek az érdemeit semmiben sem tartom kicsinyítendőnek, vagy kicsinyíthetőnek, éppen olyan, mint bármilyen más ország, amely produkált 150 év alatt nagyon jókat s nagyon rosszakat, de semmiképpen sem igaz a transszilván elmélet, hogy csak az erdélyi volt az egyetlen túlélési lehetőség. A válasz a kérdésre: azért kell ezt a dolgot állandóan elővenni, mert ez kvázi kiirtotta, vagy kipermetezőszerezte a magyar történelemből a másik oldalt. Mintha egy mérleget úgy akarnánk megrajzolni, hogy egy serpenyője van, holott pontosan két serpenyőnek a nagyon jól együtt játszatása jelenti a magyar történelmi túlélést. Név szerint is egyszerű megjegyezni, s mindent megteszek, hogy megjegyeztessem, pedig ez ellene mond a habsburgiánusságnak. Nádasdi Tamás nádor (1554-1562), utána jön egy nagy időbeli ugrás, Illésházi István 1608-1609-ben nádor, korábban pedig bujdosó, akit fő- és jószágvesz-