Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám
is magyarázhatja a hideg együttélést, majd a bekövetkező tragikus végkifejletet. A szerelmi érzést figyelmen kívül hagyják az ilyen világban, s tegyük hozzá, hogy a mű történetének idején, a XX. század első évtizedeiben mindez gyakori jelenség volt Magyarországon. S mindennek a mozgató ereje a bírás, ami lényeges szerepet játszik a Gyászban is, és Nelli tágabb kiszolgáltatottsága is emlékeztet Kurátor Zsófiéra: „Egy szombaton... bementem a faluba,... ez az, akit a Takaró Sanyi fog kivetkőztetni a feketéből.” Az Iszonyban a faluközösség emberi létbe beavatkozásának ábrázolása ritkább mozzanat, de itt erőteljesen tűnik föl. Egészében véve azonban Nelli kiszolgáltatottsága jóval szűkebb körben érvényesül, bár hasonló intenzitással. A gazdasági viszonyokat teszi még világosabbá az a jelenet, amelyben Nelli és anyja meglátogatja a Takaró-házat. Nelli azonnal látja a két család közötti különbséget. Takaróék gazdagságával szemben az ő majorukban minden sovány és szegényes. A mű ezen részletében még virágzik a Takaró-vagyon, s ezzel is fokozza Németh László a nő kiszolgáltatottságának mértékét. Ezek a kontrasztok már Nelli elhidegülését, elidegenedését segítik elő. Ugyanakkor találó a parasztságon belüli rétegződés problémájának érintése is. Részben ezért itt a legszembetűnőbb eddig a regény társadalmiságának az igénye, s így bizonyíthatjuk, hogy ez a mű nem valami valóságtól és társadalomtól elszigetelődött alkotás. A társadalmiság igényével mutatja be Németh László a tágabb közösség életét is. Érzékenyen reagál a falusi lét jelenségeire, annak teljességét próbálja megragadni. Ez azért fontos a regény szempontjából, mert Nelliék életét a félfeudális viszonyok határozzák meg: a bezártság, azok a körülmények, amelyek közül nehéz, szinte lehetetlen a kitörés. A falusi lét teljességének tükrözése például a tulajdonviszonyok labilitásának megfogalmazásakor van jelen. Amikor arról lesz szó, hogy Nelli elvégezhetné a postatiszti tanfolyamot, előtérbe kerülnek az anyagi nehézségek, mire Szeréna néni így beszél: Majd csak összehozzuk. Legföllebb eladjuk a Lajos-hegyen a szőlőt, úgyis csak napszámot terem.” Ugyanakkor mind a Gyász, mind az Iszony némely vonása emlékeztet a falusi viszonyok bizonyos meglevő elemeire, s ebben is folytatói a mezőföldi novelláknak, leginkább a pályakezdő Horváthné meghal c. műnek. Az is az igazsághoz tartozik, hogy Nelli és Sanyi házasságának létrejötte csupa hazug és a humánumtól idegen tényező eredménye. Igaz szerelemről sem a nő, sem a férfi esetében nem beszélhetünk. Az ismert okok egy alapvetően antihumánus és erőszakos kapcsolatot segíthetnek elő. A negatív előzmények után tényszerű, hogy az esküvő sem lehet más, mint a hazug mozzanatok betetőzése. Törvényszerű az is, hogy az ebéd leírása inkább emlékeztet egy komor, hétköznapi étke3
