Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - V. Gilbert Edit: Szofja és Ruszlán

soknak nincs szükségük lángszító asszonyokra, ellenségre. Nem fiziognómiájuk ez ős indulat, hanem anatómiájuk, örök és változatlan lényegük, melyet belerejtenek a világ romlandó dolgaiba, hogy megkapaszkodhassanak, hogy magányuk ne váljék le az életről. De íme, Léda elmúlt, és a csatazaj is megunatott. Nem a szerelem múlt el. Csak kiköltözött talán utolsó egyasszony lakásából, feltépte utolsó horgonyát, és nagyszerű, szörnyű, meztelen tárgyatlanságában magára ébredt. Óh jönnek még ezután asszonyok. De túl sokan. Előre kész szerelemmel vártak és előre eleresztettek, és mindig int a »túlsó part«. Kiderült immár, hogy nem lobbanó láng az asszony, csak tápláléka az örök tűznek.”

Ismeretes, Ady sohasem tudta igazán komolyan venni gyógykezeléseit: a fürdőket, a diétát, az alkohol és a nikotin erőszakos mérséklését. Nem volt kivétel a Városmajor utcai szanatóriumban töltött idő sem.

A Léda-korszak utolsó hónapjaiban, vagyis 1912 tavaszán itt ismerte meg Ady Adát. A játékos kedv természetesen nem az utókoré, hanem a költőé: „Nevem olvasztván és neved” (Hűség aranyos kora). Ha úgy tetszik: Ady latinosán nőnemben - Ada. Ezzel a keresztelővel szerette volna elfátyolozni Bisztriczky Józsefné, Csutak Médi kilétét. A rejtőzködés azonban nem sikerült, mert ahogy Ady az Aradra hazatért asszony után utazott, a helyi sajtó név nélkül ugyan, de a vidéki városnak sokat sejtetően szellőztetni kezdte kapcsolatukat. Még azt is rebesgették, hogy az országosan ismert férfi feleségül kéri a példás életet élő, kétgyermekes családanyát. A költő nemhiába volt gyakorlott újságíró, ügyes és a „legkategorikusabb” cáfolattal élt, fölháborodván, hogy „ezt az ártatlan, szíves vizitet milyen fantasztikusan magyarázzák”. Ez a vágyakozó udvarlás - alkalmanként személyesen, de többnyire titkos levelezésben - vagy fél évig tartott. Jelentősége nem is a néhány Adától ihletett versben (Kérdés kék szemekhöz, Az ismeretlen Ada) van, hanem inkább abban, hogy ennek az érzelemnek a napsütésében erősödött meg igazán a Lédával szakítás gondolata.

Üde színfolt Ady életében az „Öreg legény szerelme”, az Arany-idill. A költő az Aranka leánynévből asszociálta a drága nemesfémet. Tudható, ezek a versek nemcsak az orvosnak készülő, alig tizenkilenc éves kisasszonyhoz fordultak, hanem a többi ifjú lánykához is (A szépítő öregség, Holnap is így, Mert túlságosan akarlak, A vállad, a vállad stb.). A verssorokban nem is egyszer egy nárcisztikus tanár hangja szólalt meg (Csupán magamtól búcsúzom).

Bőhm Aranka neve többszörösen is bekerült a magyar irodalomtörténtbe, így: 1920-ban Karinthy Frigyes második felesége lett, majd később hosszas szerelmi viszonyt folytatott Déry Tiborral. De mindvégig előszeretettel és öntudatosan hivatkozott arra, hogy őhozzá már Ady Endre is írt verseket, sőt egy egész ciklust.

8