Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - V. Gilbert Edit: Szofja és Ruszlán
Álljon eló'mbe izzó, forró nyárban: „Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.” Legyen kirugdalt, kitagadott, céda, Csak a szivébe láthassak be néha. Ha vad viharban átkozódva állunk: Együtt roskadjon, törjön össze lábunk. Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk: Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk. (Az én menyasszonyom) Nem folytatjuk az egykor megbotránkoztató sorok idézését, hiszen ma már a középiskolák irodalmi szöveggyűjteményébe szelídültek. Az irodalomtörténet pedig pontosan tisztában van vele, milyen arculcsapása volt ez a századvég szentimentális-biedermeieres hangulatú lírájának, és mennyiben előlegezte már Ady megújító szerelmi poézisét. A memoárirodalom három hölgyet is fölsorakoztat múzsaként a tárgyalt vershez. A legmutatósabb történetek Rienzi Máriáról születtek, akit Ady egy vándororfeum énekes-táncosnőjeként ismert meg, és viharos hónapokat töltöttek együtt a Körös-parti városban. Mások szerint egy Stefi nevű szépséges nő ihlette a költeményt, akivel a költő a híres Müller cukrászdában találkozott. Ismét mások egy nagyváradi nyomdászlányról, bizonyos Markovits Jolánról tudnak mint a vers modelljéről. Ennyi többször igazolt és még többször cáfolt változat után az irodalomtörténet joggal él a gyanúperrel, hogy nem valóságosan megnevezhető személyről, hanem elvonatkoztatott élményről van szó. A költő nem közvetlen vallomást tett, hanem új szerelmi eszményét éltette, a lelki-testi összetartozás szabadságára jelentette be szenvedélyes igényét. Ebbéli lázadásában Ady nincs egyedül. A közelmúltból példaképnek ott volt Reviczky Gyula perditakultusza. De olvashatta a kortárs Szilágyi Géza erotikus líráját, Gellért Oszkár konvenciókat kikezdő szerelmes sorait is. Ők merték elsőként két egymás mellé rendeltetett, mégis önálló ember harcát, gyűlölködését és boldogságát versbe venni. A 19. század vége azonban a feminista mozgalmak megerősödésének időszaka is. Mi több: a szerelmi líra megújítására a nők tettek előbb kísérletet. Hacsak 4
