Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Kolta László: Lotz László bonyhádi diákévei(1923-1931)
Kolta László • Lotz Iános bonyhádi diákévei 69 ben kiadott Új Magyar Irodalmi Lexikon meg sem említi Lotzjános nevét, jóllehet tanulmányait (Beszéd és nyelv, A magánhangzó harmónia a magyarban, Jelentéstan és stilisztika, A versrendszer, Verstani tipológia, A görög vers taktusmértéke, A germán verssor, Az igék alakja a Jókai kódexben, József Attila szonettkoszorújának a szerkezete stb.) a hazai literatúra sem nélkülözheti. Lotzjános műveinek teljes jegyzékét a „Szonettkoszorú a nyelvről' c. gyűjteményes kötetben találjuk, amelyet a szerző útmutatása alapján Szépe György szerkesztett. E kötet magyarországi kiadását Lotzjános már nem érte meg: 1973. augusztus 25-én Chevy Chase-ben szívroham tett pontot a gazdag életműre. Élt hatvan évet. Lotzjános meggyőződése szerint „a nyelv teszi lehetővé a kultúrát és a tudás halmozását". Ezért szentelte életét a nyelvtudománynak. Több nyelvet beszélő, 15-20 nyelv alapjait elsajátító, az irodalomban és a történelemben jártas, a filozófia és fizika törvényszerűségeit ismerő, a matematikai logikát felhasználó, nemzetközileg elismert kutató volt. Az igazsághoz való szenvedélyes ragaszkodás jellemezte. Megnyilatkozásainak, írásainak alapkövetelménye a tárgyilagosság, a pontosság, a rendszerezés, a világosság. Bízott a tudományok örök fejlődésében, reménykedett a tudósok nemzetközi összefogásában. Meggyőződéssel vallotta: „Az előttünk állófeladat nagy közösségi munka, amely sok embernek sok irányból összeható erőfeszítését veszi igénybe". Lotz János emléke Bonyhádon Lotzjános mindössze tizenhat évet élt Magyarországon, ennek felét Bonyhádon töltötte. A gyermekkori emlékek Somogyvámoshoz kötötték, a felnőtté válás bonyhádi éveit sem felejtette el soha. Nemzetközi hírnevű tudósként többször kifejezte háláját a gimnázium iránt. Idéztük már meleg sorait Hajas Béla tanár úrról és osztályfőnökéről, áld megszerettette vele a nyelvészetet, és tőle tanulta a precizitást. Amikor 1942-ben, huszonkilenc éves korában stockholmi egyetemi tanárrá kinevezték, a bonyhádi diákévek során szerzett tudásalapok idéződtek fel benne. Háláját a gimnázium évkönyvének 1943. évi adata bizonyítja: „Lotz Könyvtár: e könyvtárat Lotz János stockholmi egyetemi tanár alapította 1000 P-s ajándékával a szegénysorsú tanulók segélyezésére". (Akkoriban a diákok többsége nem vásárolta meg a használandó tankönyveket, hanem a gimnázium Segélyegyleti Könyvtárából kölcsönözte azokat egy-egy tanévre tankönyvenként 50-70 fillér használati díj ellenében. A befolyt összegből folyamatosan felfrissítették az állományt. Lotz adományával a szegénysorsú tanulók térítés nélkül, ingyenesen használhatták a tankönyveket.)
