Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Borhidi Attila: Hogyan gazdálkodnak a növényi társadalmak?
24 Út Dunatát • 2000 december rendszer, a teljesítmény alapú elosztási rendszer és az a tény, hogy a fő termelő réteg az uralkodó osztály, mind azt mutatják hogy a növényi társadalmak demokratikusak, és annál inkább azok, minél nagyobb a társadalom diverzitása, sokfélesége. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy megfigyelhetők bizonyos esetekben a diktatúrára vagy fasisztoid berendezkedésre utaló jelenségek, de ezeket szinte mindig az emberi beavatkozás idézi elő a növényi társadalomban. Végül egy harmadik kérdés: milyen erők mozgatják a növényi társadalmakfejlődését, a szukcessziót. A válasz: hogy hasonló gazdasági erők, mint a humán társadalomban, nevezetesen: ha valamely társadalom által felhalmozott erőforrások gazdaságos felhasználása meghaladja a társadalom teljesítőképességét, a fennmaradó tőkekínálatra új, nagyobb termelékenységre képes vállalkozók jelentkeznek, amelyek idővel kiszorítják a régi konkurenciát, és új szerkezetű és összetételű társadalmat hoznak létre. A növényi társadalmak nagy kultúráltságát mutatja, hogy ez a rendszerváltás mindig vérontás nélkül zajlik le. Gazdálkodási kilátások Vizsgáljuk meg most a növényi társadalmak szemszögéből, hogy mi is történik az ember termelő tevékenysége során. Az ember rasszista diktátor módjára avatkozik a természetbe, mert vagy a társadalom valamely csoportját juttatja protekcionista módon előnybe, vagy az egész társadalmat elpusztítva idegen telepesekből épít fel magának egy falanszterszerű államot, amelyben a telepeseket mindennel ellátja, a másként gondolkodókat pedig lepermetezi. Mi legyen hát? Ne termeljünk? Nem erről van szó. A termelő embernek nem kell tekintettel lennie a növények nem létező politikai érzelmeire. Fokozott mértékben oda kell azonban figyelnie a növények teljesítőképességére és a növényi társadalmak gazdasági működésére, mert ezek igen fontos információkkal szolgálnak a mi termelési lehetőségeinkről és a korlátáinkról is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a természetes növényi társadalmakra azért van szükségünk, mert ezek ingyen fenntartják, sőt, mi több, fejlesztik a talaj termőképességét, szabályozzák a populáció-méreteket s ezáltal csökkentik a kártevők vagy kórokozók járványszerű fellépését. Ezért minden éghajlati övezetben, minden talajtípuson ki kell alakítani a természetes, a félkultúr- és kultúr társulások, illetve mesterséges növényi társadalmak olyan eloszlását, amely egyszerre szolgálja a maximális termelékenységet és a minimális kockázatot. Ez az optimális arány a mi éghajlatunk alatt az Z3-Z3-Z3 eloszlási
