Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Pardi Anna: Bolyai brevárium
Pardi Anna • Vers 9 A világosi fegyverletételt követően a szellemi világosság fegyverét veszi fel újólag ő, a tudomány Széchenyije. Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, vallotta a bibliai, modern mondást, a nemzeti hibák tudatosítását, levetkezését ajánlotta hazafi, nem hazafi mindeneknek. Derekas tartalmakat jelölt meg Üdvtan cimü szociológiai, máig nem reklámozott munkájában. Mert oly komoly az idő, mily még sohasem volt a Földön, sóhajjal figyelmeztetett az egyetemes, emberi felelősségre a közönséges, euklidesi síkban a nem közönséges, nagy feladatokra. Olykor a domáldi kis birtokon, a ház verandáján állva egy végtelen sugaru gömb paraszférájában hegedült. Kihegedülte magából a degenerált háromszögek defektusát, mi apja, Orbán Rozália, közötte feszült. Mint pupillában a képek, Appendixben a gyökök, vonultak a világharmónia tört, forgási test megközelítései magányos zenélgetésében. Egy férfi, már akkor és ott tudta, a tér belsejében oly kincseket rejt, mint a tudat, amelyeket a felszínen haladó nem lát meg soha. A munkás, közönséges, emberi szeretet megtalálja a csodákhoz a logikát, égbolthoz a számítást. Conscia mens recti, a jónak a tudata műveli az igazak lelkiismeretét Ovidiustól Einstein-ig, azon is túl; Isten, a tér mestere, az emberhez mindig jól közelit, ha a homo sapiens az anyag mesterének mindenhatóságát megleli.
