Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - Gajdó Ágnes: "A Világ látvány"

90

Út Dunatát • 2000. szeptember

Gajdó Ágnes „A VILÁG LÁTVÁNY"

Baka István emlékezete

Baka István föltámadt. Halála után élő költővé vált. Alakja és költészete körül olyan kultusz formálódik, amelyhez hasonlót József Attila kortársai tapasztalhattak. Visszaemlékezések születnek, tanulmányok jelennek meg lírájáról, prózájáról, publicisztikai írásairól. Emlékének őrzésére alapítványt hoztak létre, évente szavalóversenyt rendeznek tiszteletére, versei, műfordításai az interneten is olvashatók. Baka István halála után a Forrás, a Tiszatáj és az Új Dunatáj is külön lapszámot szentelt a költő emlékének. Móser Zoltán fotóművész megalkotta a költő élet(fénykép)regényét, amely képek és szavak szoros szövedéke. A közelmúltban jelent meg Bombitz Attila szerkesztésében Az idő térképjelei című posztumusz kötet, mely Baka István publicisztikai írásait tartalmazza. Fried István Árnyak közt múlandó árny címmel gyűjtötte egybe és adta ki a költő lírájáról szóló tanulmányait.

A Búcsú barátaimtól című kötetben nemcsak Baka István életművének egyes darabjai kaptak helyet, hanem vele készült interjúk, emlékének ajánlott versek, műveiről írt kritikák, tanulmányok, alakját idéző emlékfüzérek is. Fűzi László nehéz feladatra vállalkozott; éppen mert hatalmas anyagból válogathatott, szembe kellett néznie azzal, mi kerüljön be a kötetbe, mi hulljon ki a rostán. Úgy tűnik, vállalkozása sikerrel járt, hiszen Az idő térképjelei, a Farkasok órája és a Csak a szavak című fejezetben található írások átfogó képet adnak Baka István személyiségéről, életművéről.

Költőtársai idézik föl egy találkozásukat, beszélgetésüket. Szinte valamennyi írásban felbukkan „a cella”, a Kincskereső szerkesztőségi szobája, ahol Baka István napjainak nagy részét töltötte, ahol dolgozott, ahol barátaival találkozott. Nem is csak napjait élte itt... Szinte egészéletét. „Az elfüggönyözött cellában. Annak mágikus gravitációjában, arcok emlékével átitatott és ritmikusan vibráló levegőjében, ahol a félhomály pamacsai zeneszóval és pipafüsttel keveredtek. Születő verssorok és félálomi animulák keringtek a szelíd lámpafényben” - írja Szepesi Attila.

Zalán Tibor Baka jellemének pozitív és negatív vonásait emeli ki: „gyanakodó volt; üldözési mániája alakult ki; sértődött és igazságtalan volt; féltékeny volt; együtt érző volt; őszinte és bátor volt”. Géczi János 1975. X. 27. című írásában sze-