Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - Némediné Kiss Adrien: Valóban "sírógörcsöket kapott" Babits?
68 Út Dunatát • 2000. szeptember A cikk befejezése gesztusértékű: „a Halálfiai az egyik legszebb teljesítménye az utóbbi évek magyar irodalmának s éppen ezért kötelezve éreztem magam arra, hogy őszinte és lehetőleg mélyreható kritikát mondjak a regényről”. A kritikus hivatása nem lehet az, hogy „megvállveregesse a szerzőt vagy föntartás nélkül ódát írjon hozzá”. Mind az olvasókkal, mind az íróval szemben kötelessége, hogy a „mű fogyatékosságaira figyelmeztesse” őket, „hiszen azzal, hogy a munkával, mint életünk egyik jelenségével foglalkozik: eleve elismerte annak jelentőségét és kötelező megbecsülését”. A Kassák-cikk utóhatásáról Kassák cikke - néhány levél, illetve újságcikk tanúsága szerint - Babitsot érzékenyen érintette. Babits külföldön élő filozófus barátja, Szilasi Vilmos 1927. november 26-i keltezésű levelében - amelyben nagyon elismerő szavakkal méltatja a Halálfiait (egyúttal tanácsolva a sietős befejezésből származó hibák kijavítását egy újabb kiadásban) - arról a hatásról is szól, amelyet rá Kassáknak a regényről írott kritikája gyakorolt: „Nagyonfájt nekem Kassák kritikája, mert mutatja, hogy neked, a legnagyobb magyar költőnek és írónak, mily értetlenségekkel kell küzdened’. Szavaiból az nem derül ki, hogy vajon magától Babitstól vagy valaki mástól értesült-e a kritikáról. Természetesen Szilasi olvashatta is a cikket, hiszen az a levél megírása előtt majdnem három héttel jelent meg. Az Egy ember életének írója a maga világnézete és prózaeszménye felől bírálja a Halálfiait. Hiányolja a határozott regényszerkesztést s az azt meghatározó társadalomformáló világszemléletet, a valóságismereten alapuló korábrázolást, a valóságos, cselekvő hősöket. Miután a Nyugat Babits érzékenysége miatt visszautasította, Kassák kritikáját a (polgári radikalizmus elveit valló) Századunknak adta közlésre. Ott lábjegyzetet fűztek hozzá: bár a Babits-regényről egy korábbi számban már megemlékeztek, újból visszatérnek rá, mert Kassák írása „kritikán túlmenő általános érdekű észrevételeket is tartalmaz”. A kibontakozó vita nemcsak a Halálfiai kritikájától távolodik el, de túllép a regényszerkesztési, művészetelméleti kérdéseken a kritika helye és lehetőségei körül kristályosítva ki az ütközőpontokat. A Kassák-cikk megjelenése körüli huzavonáról értesülhettek az újságolvasók is másfél évvel később, amikor egy újabb Kassák-Babits affér ad alkalmat arra (a Szabadkán megjelenő emigráns írókat is támogató vajdasági magyar folyóiratnak) a Bácsmegyei Naplónak?, hogy a régi ügyről is beszámoljon.
