Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - 95 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Németh Endre: Szerelem, Szeretet, Szexualitás
Németh Endre • Szerelem, szeretet, szexualitás 77 mista korában - csupán néhány hónap múlva - a kollégiuma melletti gimnáziumból fényes nappal kijövő, egymást átölelő ifjú szerelmesek sétáltak el mellette. Mutatja ez a szűkebb lakóhelyi társadalmi berendezkedés szociológiai mikroklímájának is meghatározó hatását. A sors érdekessége, hogy amikor e sorokat papírra vetem, épp az előbb említett szegedi gimnáziumban tanítok, és az itt tanuló diákok szexuális kultúráját, partnerkapcsolati attitűdjeit alakítgatom biológia tanárként, gyakorló szexuálpedagógusként. Elsősorban a saját tanítványaim véleményére, szexológiai előadásaim és beszélgetéseim valamint szexuál-terapeuta tevékenységem során szerzett tapasztalatokra hagyatkozom, amikor a fiatalok véleményét, állásfoglalását közlöm e témában. Három évtizede végzek intenzív szexuálpedagógiai tevékenységet. Megfordultam az ország számtalan iskolájában előadó és beszélgető társként. Úgy érzem hitelesen tudom közvetíteni a fiatalok szerelmi attitűdjéről azt a tényt, hogy fiataljaink többsége - sokak véleményével ellentétben - ugyanúgy mint mi annak idején, érző keblű, a szerelem érzés minden fortélyával felvértezett, igényes és teljes kapcsolatra vágyó ifjak. Az természetes és tény, hogy társadalmunk az utóbbi évtized(ek)ben sokszínűbbé, heterogénebbé vált. Ennek gazdaságpolitikai, szociológiai, intellektuális értékrendszer válságból fakadó okait nem kívánom elemezni. Ahogy a felnőtt társadalom alakul, potanizálódik, úgy a fiatalok is. Vannak igénytelenebbek, az erkölcsi normák ellen lázadók, azt semmibe vevők, öntörvények szerint élők stb. Amikor a fiatalok véleményét közvetítem, elsősorban azokét teszem, akiket ismerek a munkám során, és akik a következő felnőtt generáció értelmiségi rétegébe fognak tartozni, hiszen többségük reális szándékkal dédelget továbbtanulási vágyakat. Jól tudjuk, a szerelem értéktudata társadalmi és réteg specifikus, amit több szociológiai felmérés igazolt (pl. Heleszta S.) századunk 70-80-as éveiben. A szerelem értékfogalma és tudattartalma nem ugyanaz mindenki számára. A rétegsajátosság (valamint nem sajátosság) elsősorban a szubkulturális szocializáció eredménye. A felmérések azt igazolták, hogy a szerelem képzete eltért a munkások és értelmiségiek és eltért a nők és férfiak között is. Különösen jellemző ez az eltérés a szerelem szükséglet kielégítés valamint a szerelem és a házastársi hűség viszonylatában. Leginkább réteg specifikusnak adódott az utóbbi témában a házasság keretén belüli érzelmi (szerelmi) alapon létesített szexuális kapcsolattal szembeni
