Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 2. szám - 95 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Kassai György: József Attila és Ferenczi Sándor

38

Út Dunatát • 2000. június

„A föld úgy vágyik vissza a vízbe, mint férfi az asszonyölbe, írja később Szilágyi, ez a magyarázata a korai versek felfokozott, kérkedő szexualitásának, fallikus szimbólumok gyakori szerepeltetésének.”

József Attila korai verseiben a szeretők ujjaiból források fakadnak, lehelletük jégtömböket olvaszt. (Szeretők). A szomorúfűz patakot keres,

De patakra nem találok,

Mindenütt csak fagyot látok.

S patak kéne, napfény kéne, leheverednék az ölébe.

Megduzzadnék... (Szomorúfűz)

Az Ódában a szeretett nő fürdővízzel várja a költőt, a Ha nem szorítsz...-ban fényben fürdik, a tengerből kell kifognia a kéjt (Az árnyékok), Flóra a megáradt Dunára emlékezteti, ugyancsak Flórának el kell pirulnia, ha megérti, mit jelent a „szól a szellő, szól a víz”. A Szabad ötletek tanúsága szerint az „első nőt” József Attila költészetében a ritkás erdő alatti langy tó idézi. Ugyanakkor a szárazság szerelemhiány is: „száradok, törődöm... éltető, friss nedvek nagy eres húsomba nem öntenek kedvet...” Z. Karvalics Lászlónak a Liget 1986. januári számában megjelent kis tanulmánya erre számos más példát is említ: „és most könnyezve hallgatom / a száraz ágak hogy zörögnek” (Talán eltűnök hirtelen), stb. Mindezt Karvalics Bernáth Béla pécsi tudós A szerelem titkos nyelvén c. gyűjtésével igazolja, aholis „A száraz szóval alakult és más, fenyegetéseket tartalmazó szólások” c. fejezetből világosan kitűnik, hogy a „száraz” jelentésbokra az „impotens”, vagy időlegesen impotens, a nemi életre aktuálisan nem alkalmas, vagy attól megfosztott személyre is vonatkozhatott.

De nemcsak a Katasztrófák ban kifejtett elméletekre és megfigyelésekre visszhangoznak egyes József Attila-sorok. A Szabad ötletek jegyzékében pl. ezt olvassuk: „Érdekes, én a cselekvésbeli motorikus levezetést tudtam belé e (mármint trágár) szavakba s azért nem használtam őket, mert szavakkal nem elégülhet ki az ember és azért nem elégítettek ki a cselekvések, mert szavak nélkül sem elégülhet ki az ember / ennek csak az lehetett az eredete, hogy e szavak miatt megvertek - ez tehát a verő számára motorikus kielégülés volt.”

A trágár szavak és a motorikus kielégülés közötti kapcsolatra Ferenczi A trágár szavakról- adalékok a szexualitás lappangási korszakának lélektanához c. tanulmányában mutat rá. Miután felelevenít néhány olyan esetet, amikor a kúra során a páciensnek, de magának az analitikusnak is nehezére esik ugyanazt a dolgot in-