Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Csekő Ernő: A Világ Mozgó Filmszínház építésének története
72 Út Dunatát 1999. március Csekő Ernő SZÍNHÁZ- ÉS MOZIÉPÍTÉSI TERVEK A SZÁZADELŐN SZEKSZÁRDON A VILÁG MOZGÓ FILMSZÍNHÁZ ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE Múlt év október 29-én volt 85 éve, hogy városunkban megnyílt a Világ Mozgó Filmszínház, melynek épülete most a Német Színháznak ad helyet. Erről az évfordulóról a Szekszárdi Vasárnap tavaly november 1-ji számában Kaczián János helytörténész méltóképp megemlékezett. Az viszont már kevésbé ismert, hogy e filmszínház megvalósulása korántsem volt olyan zökkenőmentes, mint ahogy ezt az utókor embere gondolná. Ugyanis ez a mozi a városvezetés akarata ellenében, és csak az építkezés többszöri betiltása után épült fel. Hogy mi indokolta az önkormányzat ellenkezését? Többek között erről is szó lesz a következőkben. A dualizmus korában nekilendülő polgárosodással mind nagyobb körben vált az életmód szerves részévé a művelődés igénye és a kulturális javak fogyasztása. Ennek a folyamatnak talán legszemléletesebb, máig kézzelfogható eredményei az országszerte ekkor épült színházak. A kor olyan nagyvárosai, mint Debrecen, Szeged, Székesfehérvár, Pécs és Kecskemét után színház épült olyan Szekszárd léptékű városokban is, mint Veszprém (1908) és Kaposvár (1911). Szekszárdon a színielőadások helyéül a korszakban a szálló nagyterme szolgált, amely az idő előrehaladtával egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek és biztonsági előírásainak. Ez és az előbbi városok példája a színház építését Szekszárdon is felvetette, de a város ennek megvalósítására szűkös anyagi helyzete miatt nem volt képes. A városnak saját erejéből csak egy színházalap - a „kereskedelmi ifjúság” és a református olvasókör kezdeményezése, valamint 100 illetve 50 korona adománya alapján - 1909-ben történt megalapítására, és államsegély kérésére futotta.1 Ha a „művészetek templomának” megvalósulására nem is mutatkozott esély, a vásári mutatványból röpke idő alatt dinamikusan fejlődő szórakoztatóipari ágazattá váló mozi ostromának már Szekszárd sem tudott ellenállni. A mozi fejlődése hazánkban is bámulatos volt. A Lumiére testvérek 1895-ben tartott első nyilvános filmvetítése után egy évvel később Pesten, a Váci utcában, hazánkban először egy ház külső falára vetítettek. Az eleinte kiegészítő szórakozásként, vásári mutatványként funkcionáló cinematographok, kinetoszkopok és mutoscopok hőskorát a mozi - mely szóalkotás is a kor szüleménye - gyorsan kinőtte. 1906 februárjában megnyitotta kapuit az első, kizárólag moziként működő filmszínház, az Odeon, amelyet rövid időn belül Pesten és vidéken is újabbak kö
