Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 4. szám - A XX. század lenyomatai - Töttős Gábor: "Szállni, de hova? Az egész Föld nagyon kicsi már"

nyolódó láncolatában nem tudta megtartani saját premisszáit. Ezzel a tragikumban tetten érhető az a sajátos pedagógiai üzenet, ill. történelemfilozófia, melynek címzettje Katona saját kora. így kapcsolódik össze a műben a múlt és jelen, így jut kifejezésre e történelmi tárgyú drámában a szerző jelenének szóló nemzetpedagógiai mondanivaló.

Katona művének - a szerző jelenén túl - van a XX. századnak, a modern kornak szóló üzenete is! Szinte minden korszak megtalálta összetett világában azt a részelemet, melyet kiragadva az egészből irodalmi vagy éppen közéleti-politikai céljainak szolgálatába állított. „A remekművek nem utolsó sorban éppen azért remekművek - Hevesi Sándor szavaival élve -, mert minden korba beilleszthetők, s minden kor ki tudja belőlük olvasni azt, ami őt legjobban izgatja és érdekli.” A mű aktualizálására és modernizálására tett legnagyobb kísérlet megyénk nagy szülöttének, Illyés Gyulának átigazítása 1976-ból. Mind a mai napig vita tárgyát képezi: „szentségtörést” vagy csak „kisebb plasztikai műtétet” végzett Illyés, aki Czimmer József javaslatára azért fogott neki a szokatlan munkának, mert - ahogy azt átigazításának előszavában írja - „lehetséges volna a rengeteg szövegmagyarázat helyett egyszer magán a szövegen illusztrálni a magyaráznivalót. Megcsiszolni ott ezt a drágakövet, ahol a mi időnk kívánná, ott, ahol még rajta egy régi kori kőzet nyoma.” Illyés a művön dramaturgiai jellegű igazításokat végzett, modernizálta a kecskeméti ízű tájnyelv kifejezéseit, nagyobb mértékű átírásra az V. felvonásban került sor. Az illyési átigazításban elsősorban a szerelmi-házassági tragédia kap hangsúlyt tompítva ezzel a dráma forradalmi, lázító jellegét. A király szavainak megváltoztatása is kifejezően érzékelteti a békítő, kompromisszumra hangolt magatartást: Katona: „Előbb mintsem magyar hazánk- /előbb esett el méltán a királynéi”, Illyés: „ Előbb mintsem magyar hazánk- / előbb esett el ekként a királyné!” Az illyési átigazítás a színházi közönségnek, elsőként a pécsinek készült. Úgy gondolom, hogy a színpadi előadás - beleértve ebbe az Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc alkotta operaváltozatot is (1861) - a Katona-mű legalapvetőbb „létformája”. A mű befogadásának és aktualizálásának a közgondolkodás szempontjából másik fontos területe az iskola, a közoktatás. Nincs magyar dráma, mellyel iskolai tananyagként és színházi nézőként annyian találkoztak és találkoznak, mint Katona József művével, hisz ez az alkotás nemzeti drámaként van jelen kultúránkban és közgondolkodásunkban. Hiszem azt, hogy az iskolai gyakorlatban diákjaink az egyéni olvasmány, a színházi élmény és a közös megbeszélés-elemzés hármasa biztos alapot teremt ahhoz, hogy felismerjék: Bánk céljai, tettei és szenvedései a változó idők közepette a mai ifjúság számára is hordoznak üzenetet. Fontosnak tartom, hogy fiataljaink a modern fogyasztói társadalom sokféle technikai csodája, ezernyi von