Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - A XX. század lenyomatai - Töttős Gábor: "Szállni, de hova? Az egész Föld nagyon kicsi már"
Úr Dunatát • 1999 december 83 25-én lett Zogu király felesége, s ezzel a mohácsi csatavesztés utáni négy évszázadban az első és egyetlen magyar királyné. Száműzötten még 1999-ben is élt tudomásom szerint. Széthullott Monarchiánk utolsó szép emléke is szorosan kötődik szőkébb hazánkhoz. Károly király gyermeknyaralta tás án - amelynek Fiúméban József Attila is részese volt - főleg Bécsből és környékéről 1402 csontsovány fiú és leány érkezett meg 35 községünkbe, s felügyelőnőjük visszautazás után írt leveléből kiderült, hogy „valóságos honvágyuk van Tolna megye iránt”. Alig két hét múlva már szétesett a Monarchia, amely fesztelen és emberi közeledést mutatott népeink személyes kapcsolatában, csak éppen a térképrajzoló, nagyratörő politikusok nem érezhették ezt. Később még sokan átlépték a valóságos és képzeletbeli határokat: az amerikai Universal filmstúdió a Hunnia filmgyárral készíttette a császári Bécsről szóló nagy, német nyelvű filmjét, a Friihlingsparadét, az induló képsoron sárközi viseletben sereglenek a leányok, de nem az őcsényi, vagy a decsi, hanem a Kakasdhoz tartozott Belac templomához, mert azt érezték képileg megfelelőnek, ráadásul maga a történet is Tolna megyei leányról szól. A krónikás elbizonytalanodik, minden betűt nehezebben üt le: érzi, hogy a történet sem időben, sem térben nem fejezhető be, legföljebb abbahagyható. Mert illett volna szólnunk a párizsi akadémián is felolvasó, első magyar profeszszornővé lett Dienes Valériáról éppúgy, mint a Norvégiából jött, de jó paksiként magyar honpolgárrá lett Krumm Cajusról meg a velük egy időben élt százakról és ezrekről, alak legyőzték a kilométerek és szívek távolságát, s akik ma is tudatják velünk, hogy nem megyünk, hanem visszamegyünk. Nemcsak Európába, hanem a nagyvilágba.
