Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 4. szám - A XX. század lenyomatai - Töttős Gábor: "Szállni, de hova? Az egész Föld nagyon kicsi már"

78

Töttős Gábor ■ „Szállni, de hova?...’

Wolf Rudolf, aki Rosolpho S. Wolfként s Uruguay hadügyminisztériumának tengerészkapitányaként fejezte be életét Montevideóban, de írt számos nagyobb újságba, jeles sakkversenyzőként pedig Afrikában és Európában is megfordult.

Wolf Rudolftól ismét csak kőhajításnyira született Fejős Pál filmrendező, aki Bécsben Reinhard, Berlinben Fritz Lang munkatársa volt. Hollywoodban nagy sikereket aratott, dán megbízásból Cusco és környékén tárta föl az indián ősvárosokat, de felfedezett addig ismeretlen törzseket is, hogy aztán New Yorkban a régészet egyetemi tanáraként fejezze be életét.

Buenos Airesben halt meg Cselle Lajos, Tamási szülötte 1976-ban. A színészszínigazgatót a politika sodorta külföldre, halála későbbi színhelyén a magyar színtársulat gazdasági igazgatója lett. Ugyanebben a városban élt élete végén Hant (ma: Aparhant) szülötte, az Európa-szerte ismert operaénekes, Szende Ferenc, áld már elvesztette hangját s énektanításból élt 1955 decemberéig. Vajon ismerték-e egymást, esett-e szó köztük távoli szülőmegyéjükről? Vagy tudtak-e Paks fiáról, Tusnádi József Európa-bajnok birkózójáról, aki a nekik közeli Kolumbiában, Bogotában hunyt el 1977-ben? S hallott-e róluk földijük, a Rio de Janiro-i egyetem jezsuita egyetemi tanára, a paksi Benkő Antal, aki 1954-1975 között élt Brazíliában, majd Ausztriába költözött, s ehhez képest francia nyelvű műve jelent meg Louvain-ben.

Észak-Amerikában már a múlt századból érdekes élményünk maradt: Garai Ferkó cigányprímás és csapata 11 állam 72 városában szerepelt a sajtóban is megörökített sikerrel - szekszárdi zenészekként és Rudolf trónörökös udvari zenészeiként. Garai aztán Siklóson halt meg 1916-ban, 72 éves korában. Az egyik város, Saint Louis, később is látott szekszárdi csodát: az említett selyemtenyésztési központ termékei a nagydíjat hozták el innét, aztán még három világkiállításról: már a japánok jöttek a megyeszékhelyre tanulmányozni, mi a titka a sikereknek.

Az USA számos megyebeli szülöttünknek adott otthont. A pincehelyi Bán Oszkár költő, újságíró 1922-től haláláig, 1980-ig kereste ott a kenyerét, de porait szülőfalujába kívánta vitetni. Bernát János Nakról elszármazott festő 1964-ben hunyt el, Toledóban, Mansfieldben láthatók freskói, Dombóvárott pedig hagyatékának szép képei. A hőgyészi Hajnal Jenő \xjságíró 1940-től 37 évig élt New Yorkban, s vajon emlékezett-e rá valaki, hogy az első magyar újságírósztrájkot még Dutka Ákossal szervezte, emigránsként Bécsben élt, aztán Párizsban, csupán hamvai jöttek haza. A paksi Fetter Klára történészként a Hoover-egyetem tudományos tanácsadója és Kelet Európa-szakértője volt 1929-1945 között, s több dokumentumkötettel próbálta szolgálni a magyar ügyet, közte a trianoni békediktátum