Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 1. szám - Gajdó Ágnes: Szentségtörés vagy plasztikai műtét?: Illyés Gyula Bánk bán-átigazolásáról

szó? Nem szabad elfelejteni, hogy Illyés nemcsak hozzáadott, de el is vett a Bánk bán szövegéből. Az első szakaszban például Bánk monológjából nem kevés sort törölt. A felvonás nem Bánkkal, hanem Ottó és Biberach kettősével érvéget. S ezzel Illyés már a dráma eredeti koncepcióját változtatta meg, amit pedig - Bécsy Tamás szerint - az átigazításnak nem szabadna érintenie.

Illyés Melinda szövegéhez is újabb szakaszokat toldott, egyes mondatokat másképpen írt, ezekkel is elősegítve a jellem átformálását. „Melinda afféle halovány Ophélia volt, és csak néhány sort kellett beillesztenem ahhoz, hogy urához méltó, harcos, tragikus alakká váljon” - nyilatkozta Illyés Gyula. (Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, Bánkot is más színben kellett föltüntetnie.) Az eredeti műben Melinda együgyűen, naivan - mikor Ottó a könnyeket említi - csak ennyit felel: „Jaj, jaj tehát azon könnyeknek!” Illyés harcos asszonyhoz méltó szavakat ad Melinda szájába: „Részvét, láthattad. Az új hontalannak / bajában a volt hontalantól.” E szavakat Bánk is hallja, és látja is a csábítót Melinda lábai előtt térdepelni, ugyanis a megcsiszolt darabban Bánk nem „szédeleg ki az ajtón”, ezáltal az olvasó és a néző is tanúja annak, hogy a nagyúr meggyőződhet asszonya hűségéről, a királyné kétértelmű szavairól.

Katona az első felvonást Bánk gyötrődő monológjával zárta. Illyés ezt megnyirbálta, átalakította és előbbre hozta. Pedig ez a monológ nagyon fontos. Ebben jelöli ki Bánk a maga tragikus, drámai útját, ebben rejlik tragikumának értelme. Magát a drámát bocsájtja útjára. Katona Bánkja puszta lelke szerint akar cselekedni, legbelsőbb természetének parancsa szerint.

„Úgy állj meg itt pusztán, mint akkor, amidőn az Alkotó szavára a reszketve engedő Chaos magából kibocsájta. - Két fátyolt szakasztok el Hazámról és Becsületemről. ”

Ebben a monológban egyszerre jelentkezik a haza és a magánélet gondja. Ez a kettősség az Illyés Gyula-féle magánbeszédben is érezhető, de talán egy árnyalattal erősebb a magánéleti sérelmen való kesergés. (A féltékeny nagyurat hangsúlyozza az átigazító.) Bánk figurájából - mint a monológban is megfigyelhető - kihull a tanácstalanság; határozottabb, tudatosabb lesz. Enyhülnek viselkedésének meditáló, tévelygő, zavarodott, olykor révült vonásai, de megőrződik a szenvedélyes karakter.

Gertrudis a „szenvedélyek egész szövedékéből van összeállítva, melyek egymással hol küzdenek, hol összeolvadnak”. A királyné egyetlen - a legnagyobb - hibája az, hogy saját híveit jobban szerette, mint a magyarokat. Gertrudis nem ab-34_____________________Út Dunatái 1999. március________________________