Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - Michel Foucault: A szexualitás története (részlet)
Úr Dunatái • 1999 december 53 Michel Foucault A SZEXUALITÁS TÖRTÉNETE (részlet) A PERVERZITÁS SZÜLETÉSE Lehetséges ellenvetés: tévedés volna valamiféle mennyiségi jelenséget, puszta növekedést látni a szexualitásról szóló beszéd burjánzásában, mintha bizony teljesen mindegy volna, mi ennek a beszédnek a tartalma, mintha a szexualitásról szóló beszéd ténye már önmagában is fontosabb volna azoknál a parancselvi formáknál, amelyeket beszéd közben rákényszerítenek. Nem az-e a célja a szexualitás e szavakba foglalásának, hogy megtisztítsa a valóságot a szexualitás azon formáitól, amelyek nincsenek alávetve a nemzés szigorú ökonómiájának: hogy száműzze az öncélú szexuális tevékenységet, száműzze a gyönyört, korlátozza vagy kizárja a szexualitás azon formáit, amelyeknek nem a nemzés a céljuk? A sok-sok beszéddel párhuzamosan egyre nagyobb számban hozták az apróbb perverzitásokat megbélyegző bírósági ítéleteket; a szexuális kicsapongásokat is besorolták az elmebetegségek kategóriájába; a fiatalságtól egészen az öregségig meghatározták (mégpedig az összes lehetséges deviancia gondos jellemzésével) a nemi fejlődés normáját; megszervezték a pedagógiai felügyeletet és az orvosi gyógykezelést; elég a legapróbb szexuális szeszély, és a moralisták, de főként az orvosok máris mozgósítják a szörnyülködés egész indulatos szókészletét: vajon mire való ez a sok erőfeszítés, ha nem arra, hogy az öncélú gyönyöröket szépen visszavezessék a nemzésközpontú szexualitás útjára? Vajon az a bőbeszédű figyelem, amellyel idestova két vagy három évszázada tüntetjük ki a szexualitást, nem azt az alapvető törekvést szolgálja-e, hogy biztosítsák a megfelelő lélekszámot, újratermeljék a munkaerőt, megújítsák a társadalmi viszonyok formáját; egyszóval, hogy a gazdaságilag hasznos, politikailag konzervatív szexualitást támogassák? Egyelőre nem tudom, csakugyan ez-e a végcél. Annyi azonban bizonyos, hogy ezt a célt korántsem a redukció segítségével próbálták elérni. A 19. század és a mi évszázadunk inkább a megsokszorozás időszaka: a szexualitás különféle formáinak elterjedésének, a normától eltérő formák megerősödésének, a perverziók meggyökeresedésének kora. Ez a mi korunk igen sokat tett a szexualitás különböző változatainak kialakulásáért. A 18. század végéig - a szokványos szabályozók, valamint a közvélemény kényszerítő ereje mellett - három nagy explicit kód irányítja a szexualitás gyakor-
