Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 4. szám - Vida Gábor: Nőni vagy nem nőni - ez itt a kérdés

Vida Gábor • Nőni vagy nem nőni - ez itt a kérdés!11

porodott, hogy saját tápanyagát a gyér tundra-vegetációt túllegelve, degradálódva jutott a pusztulás sorsára.

Sajnos még emberi populációkra is ismerünk hasonló történeteket. Jared Diamond, kiváló amerikai biológus kutató több ilyen megdöbbentő példát sorol fel, melyek között a Húsvét-sziget népének története mintegy előrevetíti egy hasonló globális katasztrófa lehetőségeit (lásd Takács Sánta, Liget 1999/8 p. 94-96).

A cassandrai jóslatokkal szemben persze bőven van „szakértői” ellenvélemény. Kimutatható, hogy a Föld még 5-10-szer ennyi embert is el tudna tartani fejlett mezőgazdasággal. A kérdés csak az, hogy meddig! Fenntartható-e hosszabb távon a „fejlett világ” iparszerű mezőgazdasága és más környezetszennyező tevékenysége, vagy az élesztő sorsára jutunk. S meddig fogja a világ elfogadni az életszínvonal egyre táguló szakadékait? Ma már legtöbb tájékozott környezettudós egyetért abban, hogy 6 milliárd embert a mai amerikai szinten a Föld nem tud elviselni. Máris túllőttünk a célon? Ezt akarjuk világszerte megvalósítani, s ezzel létünket kockára tenni ? Mi hát a megoldás ? Meddig lehet a problémák egyre növekvő tömegét az utókorra hagyni? Bízhatunk-e a tudomány mindenhatóságában gondjaink megoldását illetően?

Egyetemi oktatóként néhányszor feltettem hallgatóimnak a kérdést: Mit tartanának a legsürgetőbb megoldandó kérdésnek melytől az emberiség egészének életminősége javulna? Hogy a hallgatók fantáziájának a reális lehetőségek ne szabjanak határt, feltételeztük, hogy egy nálunk jóval fejlettebb szellemi képességű földönkívüli lény (ET) látogat el hozzánk, s felajánlja segítségét. Mit kérdeznénk tőle? Döbbent hallgatás után bátortalanul jöttek a javaslatok: a rák gyógyítása, az élet meghosszabbítása, a terméshozamok növelése, a fúziós energia felhasználása, más égitestre költözés, stb. Ezeket sorra megbeszélve rá kellett jönnünk, hogy nem szolgálják egyértelműen a kitűzött célt. A rák gyógyításával sokmillió egyéni boldogtalanság megoldódna ugyan, de a népességrobbanás és annak következményei aligha. Az élet meghosszabbítása az emberiség jórészében a szenvedés meghosszabbítását jelentené. A terméshozamok növelése a fejlett országokban eladhatatlan készletnövekedést, a fejlődőkben további népszaporulatot vagy elosztási egyenlőtlenséget eredményezne. A fúziós energia bizonyára sokat segítene a környezetszennyezés kérdéseiben, de valószínűleg fokozná a szakadékot a fejlett és fejlődő országok között. Máshova meg nem költözhetünk, mivel Naprendszerünkben ilyen hely nincs, s csupán több fényévnyi távolságra lehet csak másik Naprendszer, s ebben másik bolygó, ugyanakkor mi a földi viszonyokhoz